Hozzászólás: A kutyaszar margójára

Szerző: Nándor

Nándor — Sun, 21 Feb 2016 16:58:11 +0000

NÉZZÜK A SZÁMOKAT A SAJÁT PÉLDÁMON KERESZTÜL
A bank követelése érvényesnek gondolt szerződése alapján: 27 mFt
Érvénytelen szerződés alapján forint alapú elszámolással: 12 mFt
Érvénytelen szerződéssel deviza alapú elszámolással: 16 mFt
Kártérítésre eddig 0,4 mFt összegű ítéletről van tudomásom.

A savanyú tejet is visszaviszem az üzletbe.
Természetes, hogy 10-15 millió forintot sem hagyok veszni egy törvénytelen, biankó szerződés miatt.

Szerző: Don marcello

Don marcello — Sun, 03 May 2015 08:27:46 +0000

Ha nincsen akarat, akkor nincsen szerződés – főszabályként. A deviza elszámolás nem belső logikai képtelenség, hanem a bank olyan akarata (értékállandósági kikötés), melyet saját maga is tagad.

Szerző: Don marcello

Don marcello — Sun, 03 May 2015 08:26:15 +0000

Kedves Árpád,

Az árfolyamrés tisztességtelen jellemzője a szerződés jóerkölcsbe ütközése miatt tilalmazott. A magyar polgári jog még egy helyen fűz semmisséget akarathiba okán: a színlelt szerződésnél.

Szerző: Don marcello

Don marcello — Sun, 03 May 2015 08:24:48 +0000

Kedves Szabolcs,

Nem igazán érdekel, mit mond a “38-as” törvény, ha nem tartozok a hatálya alá.

Szerző: Fáy Árpád

Fáy Árpád — Fri, 01 May 2015 22:00:41 +0000

valamiért lemaradt az észrevétel:
A törvény által módosított szerződések belső logikai ellentmondása nem semmisségi ok? Tehát hogy nem létezik a deviza, de mégis számoljunk el devizában? És akkor nem nemlétező okból semmis a szerződés, hanem belső logikai képtelensége okán?
FÁ

Szerző: Fáy Árpád

Fáy Árpád — Fri, 01 May 2015 21:57:03 +0000

Azt írta, hogy: “Az én eddigi összes tanulmányom pedig azt mondta, hogy a tisztességtelenségnek csak egy lépcsője az árfolyamrés alkalmazása. Valós deviza hiányában logikailag kizárt a vételi- és eladási árfolyam alkalmazása, így az MNB árfolyammal történő helyettesítés is logikai képtelenség. De ez csak logika, nem semmisségi ok. Ugyanis a szerződés nem létező okból nem lehet semmis.”

–<>–

Szerző: Szabolcs

Szabolcs — Mon, 23 Feb 2015 22:08:49 +0000

A 2014. évi XXXVIII. törvény kimondta, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelenségének vélelmezése miatt a bankoknak kell bizonyítani, hogy az egyoldalú kamat-, költség-, vagy díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés jogszerű volt, illetve, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás alkalmazása során a jogszabálynak megfelelően jártak el.
A fenti tárgyban 2014. október 22-én meghozott másodfokú, jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla elutasította az Erste Bank Hungary Zrt. kérelmét, melyben a bank az egyoldalú szerződésmódosításainak tisztességességét kívánta bizonyítani. A meghozott döntés értelmében, az Ítélőtábla határozatában helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely szerint az általános szerződési feltételeink nem feleltek meg a 2014. évi XXXVIII. számú törvényben meghatározott tisztességesség kritériumainak a következő termékek esetén:
-piaci kamatozású deviza alapú lakáscélú hitel,
-szabad felhasználású deviza alapú jelzáloghitelek
-deviza alapú személyi kölcsön.
Az Erste Kölcsönszerződések esetében a kamatemelések oklistáját tartalmazó szerződési pont tisztességtelenségét jelenti, amely szerződési pont érvénytelenségét eredményezte.
Bizonyítást nyert, hogy a bank részben tisztességtelen fogyasztói szerződést kötött velem.
A bírósági határozatban azonban nem a tisztességes kamat alkalmazását deklarálja a T. Bíróság, hanem csak! az emeléseket tartalmazó szerződési kikötések tisztességtelenségének tényéről tett megállapítást.
A T. Bíróság viszont a bank árazási politikájára vonatkozó hatásait nem boncolgatta. Vizsgálni lehet, hogy a bank árazási politikája mindezek után tisztességes-e, vagyis megfordítva, hogy a tisztességtelen magatartás megállapítható-e a bank jelenlegi árazási politikájában, ami visszaható hatályú a Kölcsönszerződések teljes futamidejére. Az ERSTE Bank visszaható hatályú, jelenlegi árazási politikája feltételezésem szerint az, hogy a szerződés ügyfélkamatszintje megegyezik az induló kamattal. A bank árazási politikája ez esetben jelenleg is tisztességtelen. Egy részt azért tisztességtelen, mert a bank relatív erőfölényét alkalmazva döntött arról, hogy mostantól csakis az induló kamatszintet számolja fel a tőketartozásokra, ami most már jóval magasabb a piaci szintnél. Az erőfölényének lényege a független viselkedés lehetősége és ezt kihasználva induló kamatszinten tartja az ügyfélkamatot, aminek pedig a jelenlegi piaci viszonyok között jóval alacsonyabbnak kellene lennie. Más részt pedig azért tisztességtelen az árazási politika, mert így sem érvényesül a Kölcsönszerződésekben a szimmetria elv. A Kölcsönszerződés még érvényes más pontjai ugyanis arról rendelkeznek, hogy a kölcsön kamatlába változó és kamatperióduson belül állandó. Ez, a tisztességtelenség miatti részleges érvénytelenség mellett, csakis azt jelenti, hogy a kamatláb a piaci viszonyokhoz kell legyen igazítva. Így az EURIBOR, vagy a CHF LIBOR megfelelő piaci indikátor, amelyhez a szerződés kamatlábának megalapozottan igazodni kell.