<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
		>
<channel>
	<title>Hozzászólás: A burgundi vörös &#8211; Maison Louis Latour Chassagne-Montrachet Rouge 2009</title>
	<atom:link href="http://www.donmarcello.hu/?feed=rss2&#038;p=461" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.donmarcello.hu/?p=461</link>
	<description>gasztronómia és utazás blog, valamint Don Marcello levelei</description>
	<lastBuildDate>Tue, 31 May 2022 13:39:48 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.5.2</generator>
	<item>
		<title>Szerző: donmarcello</title>
		<link>http://www.donmarcello.hu/?p=461#comment-72</link>
		<dc:creator>donmarcello</dc:creator>
		<pubDate>Fri, 03 Jun 2011 07:22:34 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.donmarcello.hu/?p=461#comment-72</guid>
		<description><![CDATA[Na kérem. Amíg én még le sem nyeltem a béri burgundit, Te már újat bontottál! :)]]></description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Na kérem. Amíg én még le sem nyeltem a béri burgundit, Te már újat bontottál! <img src='http://www.donmarcello.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Magus123</title>
		<link>http://www.donmarcello.hu/?p=461#comment-71</link>
		<dc:creator>Magus123</dc:creator>
		<pubDate>Thu, 02 Jun 2011 21:26:10 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.donmarcello.hu/?p=461#comment-71</guid>
		<description><![CDATA[Szia Töki! Célom teljesen egyszerű volt, szeretetből adni egy bort, mely tisztán örömet, élvezetet ad. Persze, elfogult vagyok, olyat adok, amit én is szeretek. Éld át Te is! Kicsit &quot;szakmázva&quot;, tudatosan adtam ezt és nem drágábbat, mert Burgundiát meg kell érteni, tapasztaltnak kell lenni. Sok hibám egyike, elfogult vagyok a francia borokkal. Természetesen a minőségi verzióval, náluk is van sok lélektelen folyadék. Szóval, amikor elkezdtem &quot;borozni&quot; a tapasztaltak azt mondták, dögös a bordeaux-i, de majd, ha megérek, a burgundit fogom értékelni. Meg elmondták, hogy Burgundia a legbonyolultabb, legfőbb a terület de ismerni kell a termelőt és az évjáratot is. Hallgatva ezeket az intelmeket, természetesen be is sz..tam. Sebaj, gondoltam, mikor leszek én még időebb &quot;szivar&quot;, maradjunk csak a kemény, tanninos, brutál, rögtön érezhető boroknál. Annak rendje és módja szerint habzsoltam ezeket, majd egyszercsak elteltem. Plusz szerencsémre volt pár emner, aki fogta a kezem és vezetett a borok világában. Néhe kipukkant egy- két tuti Pinot is. Lelkessdésem határtalan volt. De meg is ijedtem, igazuk volt a nagy öregeknek. Ez egy más világ! Miután Burgundia drága cucc, szétnéztem itthon. Hohó, vannak nálunk is favorit drága Pinor-k, dicshimnuszokkal ellátva, biztosan tutik! De kóstolva ezeket, valahogy nem találtam meg azt a világor, mint &quot;csigazabálóéknál&quot;. Marad tehát a pénztárca mélye, ( holnap nem eszem inkább) jöhetnek a dűlők, a fineszes apróságok! Összegezve az eddig tapasztaltakat, a francia, és különösen a burgundi borokban kiemelkedik az elegancia, finesz, cizelláltság de leginkább a harmóniára való törekedés. Jaja, uszkve 300 éve foglalkoznak evvel, néhol régebb óta, valamit csak kiötlöttek. Összességeben csodálattal adózom eme borok irányába és marad a tanulás. Itt engedtessék meg két élmény az elmúlt két hétből; az első egy 1997-es Pernand-Vergelesse fehér volt Louis Jadot pincészetéből, mely bor olyan mélységet mutatott, amit addig csak csúcs, Grans Cru idősebb chapagnokban éltem át. A másik a tegnap esti Hospice de Beaune 1998 volt, mely Pinot olyan filigrán volt, hogy tuti érlelhettem volna még kb. 15 évig. Mellette természetesen ott volt az érettség is, ami végképp megzavart, csodálattal telített el. Szóval Töki, burgundiát meg kell ismerni, ahhoz meg sokat kell tapasztalni. Marad a jelszavunk, &quot;halál a májra!&quot; na ez utóbbi vicc volt, de ami igaz, az igaz, csak a tapasztalat visz előre.]]></description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Szia Töki! Célom teljesen egyszerű volt, szeretetből adni egy bort, mely tisztán örömet, élvezetet ad. Persze, elfogult vagyok, olyat adok, amit én is szeretek. Éld át Te is! Kicsit &#8220;szakmázva&#8221;, tudatosan adtam ezt és nem drágábbat, mert Burgundiát meg kell érteni, tapasztaltnak kell lenni. Sok hibám egyike, elfogult vagyok a francia borokkal. Természetesen a minőségi verzióval, náluk is van sok lélektelen folyadék. Szóval, amikor elkezdtem &#8220;borozni&#8221; a tapasztaltak azt mondták, dögös a bordeaux-i, de majd, ha megérek, a burgundit fogom értékelni. Meg elmondták, hogy Burgundia a legbonyolultabb, legfőbb a terület de ismerni kell a termelőt és az évjáratot is. Hallgatva ezeket az intelmeket, természetesen be is sz..tam. Sebaj, gondoltam, mikor leszek én még időebb &#8220;szivar&#8221;, maradjunk csak a kemény, tanninos, brutál, rögtön érezhető boroknál. Annak rendje és módja szerint habzsoltam ezeket, majd egyszercsak elteltem. Plusz szerencsémre volt pár emner, aki fogta a kezem és vezetett a borok világában. Néhe kipukkant egy- két tuti Pinot is. Lelkessdésem határtalan volt. De meg is ijedtem, igazuk volt a nagy öregeknek. Ez egy más világ! Miután Burgundia drága cucc, szétnéztem itthon. Hohó, vannak nálunk is favorit drága Pinor-k, dicshimnuszokkal ellátva, biztosan tutik! De kóstolva ezeket, valahogy nem találtam meg azt a világor, mint &#8220;csigazabálóéknál&#8221;. Marad tehát a pénztárca mélye, ( holnap nem eszem inkább) jöhetnek a dűlők, a fineszes apróságok! Összegezve az eddig tapasztaltakat, a francia, és különösen a burgundi borokban kiemelkedik az elegancia, finesz, cizelláltság de leginkább a harmóniára való törekedés. Jaja, uszkve 300 éve foglalkoznak evvel, néhol régebb óta, valamit csak kiötlöttek. Összességeben csodálattal adózom eme borok irányába és marad a tanulás. Itt engedtessék meg két élmény az elmúlt két hétből; az első egy 1997-es Pernand-Vergelesse fehér volt Louis Jadot pincészetéből, mely bor olyan mélységet mutatott, amit addig csak csúcs, Grans Cru idősebb chapagnokban éltem át. A másik a tegnap esti Hospice de Beaune 1998 volt, mely Pinot olyan filigrán volt, hogy tuti érlelhettem volna még kb. 15 évig. Mellette természetesen ott volt az érettség is, ami végképp megzavart, csodálattal telített el. Szóval Töki, burgundiát meg kell ismerni, ahhoz meg sokat kell tapasztalni. Marad a jelszavunk, &#8220;halál a májra!&#8221; na ez utóbbi vicc volt, de ami igaz, az igaz, csak a tapasztalat visz előre.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>
