BH2001.63 jogeset
“Az érvénytelen szerződés megkötését megelőző helyzet visszaállítása során az ügyletkötő felek jó- vagy rosszhiszemű magatartása közömbös; a kártérítés szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az érvénytelen szerződéshez többlettényállás is kapcsolódik [1959. évi IV. törvény 237. § (1) bekezdés, PK 32. sz. állásfoglalás].”

A 1/2010 PK vélemény a PK 32 számú állásfoglalást meghaladottnak, nem alkalmazhatónak találja, úgy gondolja, hogy a felek jó, vagy rosszhiszemű magatartása függvényében kell elszámolni két módszer valamelyikével.
1. A felelős őrzés szabályai alapján.
2. Késedelmi kamat+költség teherrel.

Utóbbi akkor fenyegetheti az adóst, ha nem tudja bizonyítani a bank rosszhiszeműségét, viszont rá a Kúria tanácsa rosszhiszeművel analógként tekint.

Következésképpen kézzelfogható anyagi haszonnal járhat az adósra nézve, ha van a kezében egy a bank dolgozóit elmarasztaló jogerős büntetőeljárás.

Önnek mi erről a véleménye?

Az orvos depressziós zavarokat diagnosztizált 2 éve, erre azonban tényleg nehéz kártérítést alapozni, mert az ok-okozati összefüggést szinte lehetetlen bizonyítani.

Utóirat: Ebben a hónapban felkerültem a KHR rosszul teljesítők listájára.
A cégemnek van egy folyószámlahitele, amit vélhetően nem fognak meghosszabbítani a KHR-miatt, ez a cég működésképtelenségét fogja jelenteni. Van még négy hónapom élvezni az életet. Úgy látom, teljesen felesleges tovább törleszteni ezt a hitelt, inkább tartalékolok újrakezdésre, jogi képviseletre, vagy végső soron temetésre.

Szép kis keringő várható:
Egy részről: csődbűntett, sikkasztás, hitelsértés
Más részről: csalás, bennfentes kereskedelem, piramisjáték szervezése, plusz a szokásos polgári perek, semmisség, vagy jogszerűen létre nem jött szerződés miatti érvénytelenség

A szerződéskötéskor hatályos üzletszabályzat még azt írja, hogy:
“A bankszolgáltatások ellenértékének mértékét, esedékességét, illetve számításának módját elsősorban az egyedi szerződések tartalmazzák.”
Egyoldalú kamatemelésre feljogosító ok-lista nem volt.

A később módosított üzlet szabályzatok egyre több és több elemmel bővítették az ok-listát. A jelenleg hatályos üzletszabályzat 15 pontban határozza meg a kamatemelés okait, ezek többsége nem objektív, hanem a banktól függő körülmény.

A bank forrásköltségét ugye növelheti, ha a egyes VIP betétesek számára kiemelten magas pl. 1000% éves kamatot fizet.

Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a bank az egyoldalú szerződésmódosítás jogát bianco-ként kezeli.

Ön szerint ez a gátlástalanság kezelhető-e a polgári jog keretei között, vagy már csak a büntetőjog szabályai alapján lehet leszoktatni a bankár társadalmat erről a viselkedés formáról?

Ez egy régi írás, de nem igazán veszített az igazságából. Sajnos az érintettek döntő többsége nem tud, nem akar túllépni saját sanyarú sorsának elsiratásán. Tisztelet a kivételeknek, akik lehetnek két maréknyian.