Don Marcello elfogott egy levelet, és úgy véli, közreadja vagy vita vagy okulás értelmében…
“Akik ismernek, azok tudják, ismerik sokak számára furcsának tűnő határozottságomat a „deviza alapú hitelezéssel” kapcsolatban. Nagyon sokat dolgoztam az ügyben, és a végeredmény, pontosabban a jelenlegi jogi álláspont egy kerek egész lett, tanulmány szintű, mely lassan simán megfuttatható lenne egy kisdoktorira is. J
A tanulmányt természetesen nem egyedül készítettem, abban nagyon sok ember véleménye és Gergő kollégám igen jelentős munkája benne is van. Nem voltam rest az interneten informálódni az adósok gondolatai, munkálkodása felől, melyből leszűrtem a tapasztalatokat és a jogilag releváns tényeket, érveléseket bizony átvettem. Ugyanígy jártunk el az ügyben népszerűvé váló közgazdászok munkáival is, persze nem minden kritika nélkül.
Az ügyvédi kar jelentős része úgy véli, hogy illik szociális alapon megbízást vállalni, ahol szinte csak a költségek térülnek meg, vagy azok nagy része sem. Ezen a gondolatmeneten végigfutván indultam el, és fogadtam el úgy megbízást, hogy a megbízó felé még akkor is csupán minimális díjat számítottam fel, ami a költségeimet fedezi. ez az összes természetesen jelentős teher az ügyfélnek, aki a havi banki törlesztőrészletekkel is bajban van.
De, önmagában az a körülmény, hogy az adósok sértve érzik magukat, konkrétan szóvá téve, kirabolti szituációban senyvednek, még akkor sem jogosít fel senkit inkorrekt viselkedésre, amennyiben a pénzintézetek magatartása de facto és de jure jogellenes, etikátlan, összeegyeztethetetlen a jogállami keretekkel.
A facebook oldalon szerveződő „önképző kör” legfőbb jellegzetessége, hogy hangot adjon a sérelmeknek, és a jogos vagy jogosnak vélt felháborodásból keletkező feszültségek levezető szelepének az internetes közösségi oldal remekül meg is felel. Ezen túlmenően megfigyelhető, hogy többen igyekeznek tárgyszerű javaslattal, segítséggel előállni, miként tudják az adósok érdekeiket védeni. Ám elhanyagolható kivétellel a „szakmai megnyilatkozók” csak az interneten keringő jogászi és közgazdászi véleményekkel kapcsolatos pro és kontra álláspontokat tükrözik úgy, hogy egy per vitele során a felvetett dilemmákat hasznosítani vajmi kevés sikerrel lehet.
Az egész gondolatvilág aköré épül fel, hogy a bankok működése törvénytelen, és felállított „banki termékeik”, pontosabban egyedi kölcsönszerződésekkel kapcsolatos általános szerződéses feltételeik egy csalási magatartást valósítanak meg. Ez rendben is van. Nem csupán a gondolat felvetése, hanem annak sok lényegi eleme pontos. De az egyes kölcsönszerződések érvénytelenségi problémájának megoldásához nem ez az út vezet.
Jellemző felvetések az interneten.
A) kilakoltatják X és Y adósokat, menjen mindenki oda segíteni.
B) a bank nyilvánvalóan csalt és fizessen kártérítést az adósoknak
C) öngyilkos lett, vagy öngyilkosságot kísérelt meg X és Y adós a banki magatartás miatt
D) hogyan intézzünk leveleket a bankokhoz, illetve a bank válasza miért elfogadhatatlan
E) végezetül tárgyalása lesz X és Y adósnak, mindenki menjen oda a bíróságra
Természetesen lehetséges más kérdéskör is, de vagy nem jutott hirtelen eszembe, vagy talán nem is lényeges.
A)
Nos, a „kilakoltatás” egy végrehajtási folyamat logikus következménye, mely során a bírósági végrehajtót nem szubjektív elemek hatják meg, hanem köti a törvény. A végrehajtási eljárás során számos jogorvoslat van, és pont egyik lenne a végrehajtás megszüntetési, vagy korlátozási per.
A Polgári Perrendtartás így szól:
366. § Ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 41. vagy 56. §-a szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.
369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha
a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,
b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,
c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le,
d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.
370. § A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.
370/A. § (1) A bíróság a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben soron kívül jár el, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 15. napra tűzi ki. A perben szünetelésnek nincs helye.
Egy ilyen perben nyilvánvaló, hogy a szerződés érvénytelenségét az alábbi szabályok alapján kell megvizsgálni. Az érvénytelenség (semmisség) kapcsán a bíróságnak eleve hivatalból kell eljárni, és a felek kérelméhez e körben sem első fokú eljárásban, sem jogorvoslati eljárásban nincsen kötve.
Ptk. 209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
(5) A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.
(6) 239 Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
Ptk. 209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
A fenti törvényhely kapcsán a megyei bíróságok, pontosabban jelen pillanatban törvényszékeknek nevezett bíróságok járhatnak el hatáskörükben. Ha azonban valaki azt a dilemmát veti fel, hogy a végrehajtási perben hatáskörrel eljáró helyi bíróság, vagy utóbbi esetben a törvényszék hatásköre erősebb, az alábbi eseti döntés indokolását szeretném idézni.
(Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság P.21.019/2011. végzése)
A felperes képviseletében a jogi képviselő 2011. december nyújtott be keresetlevelet a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz, amelyben az alperessel kötött kölcsönszerződés részleges érvénytelenségének megállapítását és a felperessel szemben indult végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte. A keresetlevél hivatkozása szerint a peres felek között 2009. június 24. napján létrejött xxxxxxxxxxx számú kölcsönszerződésre vonatkozó egyoldalú tartozáselismerő és kötelezettség-vállaló nyilatkozatot foglaltak 2009. június 24. napján xxxxxxxxxx számon közjegyzői okiratba. A közjegyzői okiratba foglalt követelést a közjegyző végrehajtási záradékkal látta el. A végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat alapján indult végrehajtási eljárás a felperes ellen. A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy a peres felek közötti kölcsönszerződés I.,IIII2.,IV.2., V.3., V.5., V.6., V.7., VI.1 pontjai tisztességtelen szerződéses feltételek A felperes hivatkozott a kölcsönszerződés alapján kiállított közjegyzői okiratnak a kölcsönszerződés megjelölt pontjainak érvénytelenségére, továbbá a közjegyzői okirat 6. oldalának 4. bekezdése tisztességtelenségére, és a Vht. rendelkezéseibe ütközésére is. A felperes hivatkozása szerint a kiállított közjegyzői okirat nem tekinthető közokiratnak. A felperes hivatkozása szerint végrehajtás megszüntetésére irányuló követelést a megyei bírósági hatáskör miatt nem tudott előterjeszteni. A felperes kérte a végrehajtást záradékkal ellátott közjegyzői okirat alapján a végrehajtási eljárás felfüggesztését.
A Pp.369. § a, pontja szerint a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.
A Pp. perindítás időpontjában hatályos 367. §-a szerint a végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes. A Pp. 41. § (1) bekezdése szerint vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére – törvényeltérő rendelkezése hiányában – kiköthetik valamely bíróság illetékességét (alávetés). A (2) bekezdés szerint nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre a törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg.
A bíróság álláspontja szerint a felperesi kereset a peres felek közötti kölcsönszerződés egyes szerződési rendelkezései tisztességtelenségének és az ezen kölcsönszerződés alapján készült közjegyzői okirat ugyanezen pontjai tisztességtelenségének megállapítására irányul azzal, hogy a közjegyzői okirat közokirati minőségét is vitatja. A végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat alapján végrehajtási eljárás is indult, amelynek felperes a felfüggesztését kéri. Felperes kereseti követelése tartalma szerint nem egyéb, mint olyan kereset, amely a végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján megindult végrehajtási eljárásban a végrehajtani kívánt követelés alapjául szolgáló kölcsönszerződés részbeni érvénytelenségére hivatkozik.
Felperes arra hivatkozik, hogy a kölcsönszerződés egyes pontjai tisztességtelen rendelkezéseket tartalmaznak, a közjegyzői okirat nem is a jogszabályoznak megfelelően lett kiállítva, vagyis a végrehajtani kívánt követelés a kölcsönszerződés teljes tartalma szerint érvényesen nem jött létre. Felperes keresetével tehát végrehajtás megszüntetésére (illetve egyes rendelkezések tisztességtelensége esetén) korlátozására irányuló kereseti követelést érvényesít.
A felperes hivatkozása téves a megyei bírósági hatáskört illetően; a Pp. 367. §-a szerinti rendelkezés – mint a végrehajtás megszüntetésere, illetve korlátozására irányuló perekre vonatkozó speciális rendelkezés – nem csak illetékességi, hanem hatásköri kizárólagosságot is meghatároz. A rendelkezés kizárólagos hatáskörre vonatkozó szabálya a helyi bíróság megjelölése, a kizárólagos illetékességre vonatkozó szabálya az adós lakóhelye szerinti bíróság megjelölése. A felperes által hivatkozott – a kölcsönszerződés VIII.10. pontjában megjelölt – alávetéses illetékesség nem alkalmazható, egyrészt mert a felperes végrehajtási pert indított, amely nem minősül e rendelkezés szempontjából vagyonjogi pernek, másrészt a Pp. az eljárásra kizárólagos illetékességet határoz meg (az adós lakóhelye szerinti bíróság illetékességét).
A bíróság megjegyzi, hogy a felperes által kért végrehájtás irányuló kérelem felfüggesztésére irányuló kérelem is kizárólag vagy a végrehajtási eljárás során, vagy végrehajtási perek esetében bírálható el.
Tehát úgy vélem, hogy az adósi tömegek összegyűlése és lincselése helyett „csak” alkalmazni kellene a jogszabályokat. Megjegyzendő azonban, hogy nagyon sok végrehajtási ügyben az adós olyan pozícióból vág neki az ügynek, hogy nem a CHF – HUF árfolyam probléma okozta a sorsát, hanem a felvett milliós hitel törlesztése kapcsán már a 4-5. hónapban beszüntette a törlesztést.
Azaz nem minden végrehajtás alá vont adós lesz sértett, és nem egyértelmű, hogy hol és kinél lehet meghúzni a morális határvonalat. Ezt csak esetenként lehet megítélni, így mindennemű törekvés, mely a sértetti csoportokat tágra nyitja, téves, megalapozatlan és végtére is káros.
B)
Az interneten számos érvelést, vagy érvelés töredéket lehet olvasni, mely szerint a bankok a megkötött kölcsönszerződésekkel ok-okozati összefüggésben fizessenek az adósoknak kártérítést. Ez sem korábban, sem most nem értem. A kölcsönszerződések érvényessége, érvénytelensége viszonylag könnyebben megítélhető jogkérdés. Ha mondjuk a szerződés semmisségét a bíróság kimondja, akkor orvosolni kell a semmisséget:
Ptk. 237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.
Ptk. 238. § (1) Érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek a szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna.
(2) Aki érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízott, a felektől a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti; ha azonban az érvénytelenség az egyik fél magatartására vezethető vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mellőzi. Ha a felek valamelyike a harmadik személlyel szemben rosszhiszemű volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő magatartására vezethető vissza. Ezt a kártérítést a bíróság a szerződés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is nyújthatja.
Ptk. 239. § (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.
(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.
Azt gondolom, hogy az eredeti állapot visszaállítása, vagy a szerződés érvényessé nyilvánítása körében lehetséges reparálni a sérelmeket. A jogérvényesítéssel kapcsolatos adósi költségeket a perköltség körében kell mérlegelni. De az elég merész érvelés, hogy a jogérvényesítés során valaki egészségi károsodást szenvedett és ebből eredő nem vagyoni kárainak megtérítését követeli. Erre kell azt mondanom, hogy a jog megilleti, csak sikerüljön bizonyítani az összes tényállási elemet (jogellenes, felróható magatartás, okozatosság, kár bekövetkezte, kár összegszerűsége)
Ha az emberek az interneten és más közösségekben arra fűtik egymást, hogy majd a bank ilyen jellegű kártérítést fizet, az megint csak elveszi a figyelmet a lényegről és mellékvágányra vezet.
C)
A lelki folyamatok és a szorult adósi pozíció közötti okozati összefüggést nem érdemes vitatni. De az öngyilkossági szándék nem kifejezetten a banki magatartásra vezethető vissza, az önmagában kapcsolódik az alany genetikai, lelki beállítottságához, életviteléhez, alkatához, és még nagyon sok mindenhez. Az egyéni tragédia borzalmas, de ezt nem tűzhetik ki zászlójukra a „devizahiteles megmentő csoportok”. Ugyanis egyáltalán nincsen jogi vetülete, értelme, és tudatos csúsztatás jellege miatt inkább visszatetszést kelt. Pláne nem elmondható, hogy ezzel bérmelyik perben érvelni lehetne, így tehát jogi hasznot sem hajt.
D)
A bankkal való levelezés hasznos, de nem szabad lesüllyednie a húsvéti levelezés szintjére. Elsőként tudni kell, hogy a banki ügyintéző, aki válaszol, nem csupán képzetlen a témában, hanem utasítással is ellátott, előre gyártott toposzokkal rendelkezik.
A parttalan levelezésből sajnos nem nyerhető bizonyíték. Ellenben a perben a bank köteles jognyilatkozatot tenni, melyet a bíróság értékel. Ám itt azonban szögezzünk le bizonyos alapelveket:
Pp.2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.
Habár rossz megfogalmazás, nem is szeretem, de a bíróság tényleg nem nyomozó hatóság. A per lényege a felek közötti jogvita, melyet jogszabályi keretek között lehet csak értelmezni.
3. § (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő.
(2) A bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
(3) A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.
(4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik.
A „deviza hiteles csoportok” igyekeznek megkapaszkodni valami számukra tetszetős, ám a jogvita szempontjából teljesen, vagy részlegesen irreleváns okfejtésben. Ezt olyan intenzitással erőltetik, hogy a lényegi kérdésekre már nem marad hely és idő. A parttalanná váló okfejtés felesleges, de nézzük meg közelebbről a kérdést:
Ha a bíróság előtti per arról szól, hogy a kölcsönszerződés részben, vagy egészben érvénytelen, a fogyasztói szerződés maradhat-e részben érvénytelen, vagy egészében dől meg, akkor a jogvita során az érvénytelenség következményeit kell orvosolni.
A bíróság e körben majd dönt, hogy akkor hogyan kelljen visszafizetni a kölcsönt. E körben a feleket nyilatkoztatni köteles. Minden valószínűséggel a tartozást forintban kell visszafizetni, szóba sem kerül majd CHF és EUR, nem lesz értelmezhető az árfolyamkockázat, etc. Ha ez így van, akkor vajon a perben milyen kereseti kérelemhez köthető, mi értelmet nyerhet az, hogy a banki (csalárd) működés során a pénzintézet milyen „devizacserét” hajtott végre? És hol lesz relevanciája a banki adózásnak? E sort lehetne folytatni.
E)
Nagyszerű, hogy a tárgyalótermekbe hallgatóságot gyűjtenek, de nem lenne egyszerűbb megoldás, ha mindenki a saját ügyében járna el inkább? Ráadásul a panaszkodás helyett?
Ami engem a fenti sorok megírására indított:
Tegnap visszaadtam egy megbízást egy ügyfélnek, aki rám akarta erőltetni mindazt a gondolathalmazt, melyet nem fogadhatok el, annak beépítési a keresetbe ellentétes az Ütv. rendelkezésével, az kamarai etikai előírásokkal. Dolgoztam az ügyön igen jelentős időt, és nagyon úgy néz ki, hogy hasztalan. erősen elgondolkodtam az egészen az éjszaka, és arra jutottam, nincsen értelme segítő kezet nyújtani ebben az országban senkinek.
Ha az a jó ügyvéd, jó politikus, jó orvos vagy mérnök, aki azt mondja, amit a megbízó hallani szeretne, akkor én rossz ügyvéd leszek, és megtartom magamnak véleményemet. De ilyen körülmények között, ilyen mentális, morális helyzetben inkább megmaradok a családomnak, és a tisztességes ügyfeleimnek. Majd időnként közzéteszek egy tanulmányt, de kénytelen vagyok megfelelő rezignáltsággal és távolságtartással szemlélni az eseményeket. Minden felnőtt állampolgár a maga sorsának kovácsa. Hát kérem, tessék addig verni a vasat, amíg ki nem hűl…”
Kedves Don, ezzel az utolsó bekezdéssel nem lesz népszerű.
Talán még két aspektust érdemes megfontolni:
- magáncsőd
- érdekes törvények, amikkel a politika meg szeretné oldani a helyzetet
Kedves Dibbler,
Ez egy régi írás, de nem igazán veszített az igazságából. Sajnos az érintettek döntő többsége nem tud, nem akar túllépni saját sanyarú sorsának elsiratásán. Tisztelet a kivételeknek, akik lehetnek két maréknyian.
Kedves Don,
A kölcsön felvételekor 2008-ban a kockázatvállaló nyilatkozat úgy fogalmazott:
“A hitel kamatait a kiválasztott deviza iránti nemzetközi kereslet-kínálat alapján alakuló elszámoló árak (LIBOR, EURIBOR) határozzák meg. A kamatláb rendszeres időközönként – a megállapodott kamatperiódusoknak megfelelően – változik és a kiválasztott devizanem mindenkori piaci viszonyaihoz fog igazodni.”
Bár a szerződés ügyfélkockázat miatti kamatemelésről ír, ez nincs tovább részletezve.
A szerződéskötéskor hatályos üzletszabályzat még azt írja, hogy:
“A bankszolgáltatások ellenértékének mértékét, esedékességét, illetve számításának módját elsősorban az egyedi szerződések tartalmazzák.”
Egyoldalú kamatemelésre feljogosító ok-lista nem volt.
A később módosított üzlet szabályzatok egyre több és több elemmel bővítették az ok-listát. A jelenleg hatályos üzletszabályzat 15 pontban határozza meg a kamatemelés okait, ezek többsége nem objektív, hanem a banktól függő körülmény.
A bank forrásköltségét ugye növelheti, ha a egyes VIP betétesek számára kiemelten magas pl. 1000% éves kamatot fizet.
Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a bank az egyoldalú szerződésmódosítás jogát bianco-ként kezeli.
Ön szerint ez a gátlástalanság kezelhető-e a polgári jog keretei között, vagy már csak a büntetőjog szabályai alapján lehet leszoktatni a bankár társadalmat erről a viselkedés formáról?
Kezelhető a polgári jog keretei között minden.
Köszönöm.
A kártérítés gondolata nem ördögtől való.
BH2001.63 jogeset
“Az érvénytelen szerződés megkötését megelőző helyzet visszaállítása során az ügyletkötő felek jó- vagy rosszhiszemű magatartása közömbös; a kártérítés szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az érvénytelen szerződéshez többlettényállás is kapcsolódik [1959. évi IV. törvény 237. § (1) bekezdés, PK 32. sz. állásfoglalás].”
A 1/2010 PK vélemény a PK 32 számú állásfoglalást meghaladottnak, nem alkalmazhatónak találja, úgy gondolja, hogy a felek jó, vagy rosszhiszemű magatartása függvényében kell elszámolni két módszer valamelyikével.
1. A felelős őrzés szabályai alapján.
2. Késedelmi kamat+költség teherrel.
Utóbbi akkor fenyegetheti az adóst, ha nem tudja bizonyítani a bank rosszhiszeműségét, viszont rá a Kúria tanácsa rosszhiszeművel analógként tekint.
Következésképpen kézzelfogható anyagi haszonnal járhat az adósra nézve, ha van a kezében egy a bank dolgozóit elmarasztaló jogerős büntetőeljárás.
Önnek mi erről a véleménye?
Az orvos depressziós zavarokat diagnosztizált 2 éve, erre azonban tényleg nehéz kártérítést alapozni, mert az ok-okozati összefüggést szinte lehetetlen bizonyítani.
Utóirat: Ebben a hónapban felkerültem a KHR rosszul teljesítők listájára.
A cégemnek van egy folyószámlahitele, amit vélhetően nem fognak meghosszabbítani a KHR-miatt, ez a cég működésképtelenségét fogja jelenteni. Van még négy hónapom élvezni az életet. Úgy látom, teljesen felesleges tovább törleszteni ezt a hitelt, inkább tartalékolok újrakezdésre, jogi képviseletre, vagy végső soron temetésre.
Szép kis keringő várható:
Egy részről: csődbűntett, sikkasztás, hitelsértés
Más részről: csalás, bennfentes kereskedelem, piramisjáték szervezése, plusz a szokásos polgári perek, semmisség, vagy jogszerűen létre nem jött szerződés miatti érvénytelenség
A fent jelzett jogeset nem erre a problémára vonatkozik.
Valóban, nincs két egyforma jogeset.