Archive for március, 2012

Don Marcello elfogott egy levelet, és úgy véli, közreadja vagy vita vagy okulás értelmében…

 

“Akik ismernek, azok tudják, ismerik sokak számára furcsának tűnő határozottságomat a „deviza alapú hitelezéssel” kapcsolatban. Nagyon sokat dolgoztam az ügyben, és a végeredmény, pontosabban a jelenlegi jogi álláspont egy kerek egész lett, tanulmány szintű, mely lassan simán megfuttatható lenne egy kisdoktorira is. J

 

A tanulmányt természetesen nem egyedül készítettem, abban nagyon sok ember véleménye és Gergő kollégám igen jelentős munkája benne is van. Nem voltam rest az interneten informálódni az adósok gondolatai, munkálkodása felől, melyből leszűrtem a tapasztalatokat és a jogilag releváns tényeket, érveléseket bizony átvettem. Ugyanígy jártunk el az ügyben népszerűvé váló közgazdászok munkáival is, persze nem minden kritika nélkül.

 

Az ügyvédi kar jelentős része úgy véli, hogy illik szociális alapon megbízást vállalni, ahol szinte csak a költségek térülnek meg, vagy azok nagy része sem. Ezen a gondolatmeneten végigfutván indultam el, és fogadtam el úgy megbízást, hogy a megbízó felé még akkor is csupán minimális díjat számítottam fel, ami a költségeimet fedezi. ez az összes természetesen jelentős teher az ügyfélnek, aki a havi banki törlesztőrészletekkel is bajban van.

 

De, önmagában az a körülmény, hogy az adósok sértve érzik magukat, konkrétan szóvá téve, kirabolti szituációban senyvednek, még akkor sem jogosít fel senkit inkorrekt viselkedésre, amennyiben a pénzintézetek magatartása de facto és de jure jogellenes, etikátlan, összeegyeztethetetlen a jogállami keretekkel.

 

A facebook oldalon szerveződő „önképző kör” legfőbb jellegzetessége, hogy hangot adjon a sérelmeknek, és a jogos vagy jogosnak vélt felháborodásból keletkező feszültségek levezető szelepének az internetes közösségi oldal remekül meg is felel. Ezen túlmenően megfigyelhető, hogy többen igyekeznek tárgyszerű javaslattal, segítséggel előállni, miként tudják az adósok érdekeiket védeni. Ám elhanyagolható kivétellel a „szakmai megnyilatkozók” csak az interneten keringő jogászi és közgazdászi véleményekkel kapcsolatos pro és kontra álláspontokat tükrözik úgy, hogy egy per vitele során a felvetett dilemmákat hasznosítani vajmi kevés sikerrel lehet.

 

Az egész gondolatvilág aköré épül fel, hogy a bankok működése törvénytelen, és felállított „banki termékeik”, pontosabban egyedi kölcsönszerződésekkel kapcsolatos általános szerződéses feltételeik egy csalási magatartást valósítanak meg. Ez rendben is van. Nem csupán a gondolat felvetése, hanem annak sok lényegi eleme pontos. De az egyes kölcsönszerződések érvénytelenségi problémájának megoldásához nem ez az út vezet.

 

Jellemző felvetések az interneten.

 

A)   kilakoltatják X és Y adósokat, menjen mindenki oda segíteni.

B)   a bank nyilvánvalóan csalt és fizessen kártérítést az adósoknak

C)   öngyilkos lett, vagy öngyilkosságot kísérelt meg X és Y adós a banki magatartás miatt

D)   hogyan intézzünk leveleket a bankokhoz, illetve a bank válasza miért elfogadhatatlan

E)   végezetül tárgyalása lesz X és Y adósnak, mindenki menjen oda a bíróságra

 

Természetesen lehetséges más kérdéskör is, de vagy nem jutott hirtelen eszembe, vagy talán nem is lényeges.

 

A)

 

Nos, a „kilakoltatás” egy végrehajtási folyamat logikus következménye, mely során a bírósági végrehajtót nem szubjektív elemek hatják meg, hanem köti a törvény. A végrehajtási eljárás során számos jogorvoslat van, és pont egyik lenne a végrehajtás megszüntetési, vagy korlátozási per.

 

A Polgári Perrendtartás így szól:

 

366. § Ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 41. vagy 56. §-a szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.

 

369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,

b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,

c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le,

d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

 

370. § A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.

 

370/A. § (1) A bíróság a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben soron kívül jár el, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 15. napra tűzi ki. A perben szünetelésnek nincs helye.

 

Egy ilyen perben nyilvánvaló, hogy a szerződés érvénytelenségét az alábbi szabályok alapján kell megvizsgálni. Az érvénytelenség (semmisség) kapcsán a bíróságnak eleve hivatalból kell eljárni, és a felek kérelméhez e körben sem első fokú eljárásban, sem  jogorvoslati eljárásban nincsen kötve.

Ptk. 209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.

 

(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.

(5) A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.

(6) 239 Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.

 

Ptk. 209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

 

A fenti törvényhely kapcsán a megyei bíróságok, pontosabban jelen pillanatban törvényszékeknek nevezett bíróságok járhatnak el hatáskörükben. Ha azonban valaki azt a dilemmát veti fel, hogy a végrehajtási perben hatáskörrel eljáró helyi bíróság, vagy utóbbi esetben a törvényszék hatásköre erősebb, az alábbi eseti döntés indokolását szeretném idézni.

 

(Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság P.21.019/2011. végzése)

A felperes képviseletében a jogi képviselő 2011. december nyújtott be keresetlevelet a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz, amelyben az alperessel kötött kölcsönszerződés részleges érvénytelenségének megállapítását és a felperessel szemben indult végrehajtási eljárás felfüggesztését  kérte. A keresetlevél hivatkozása szerint a peres felek között 2009. június 24. napján létrejött xxxxxxxxxxx számú kölcsönszerződésre vonatkozó egyoldalú tartozáselismerő és kötelezettség-vállaló nyilatkozatot foglaltak 2009. június 24. napján xxxxxxxxxx számon közjegyzői okiratba. A közjegyzői okiratba foglalt követelést a közjegyző végrehajtási záradékkal látta el. A végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat alapján indult végrehajtási eljárás a felperes ellen. A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy a peres felek közötti kölcsönszerződés I.,IIII2.,IV.2., V.3., V.5., V.6., V.7., VI.1 pontjai tisztességtelen szerződéses feltételek A felperes hivatkozott a kölcsönszerződés alapján kiállított közjegyzői okiratnak a kölcsönszerződés megjelölt pontjainak érvénytelenségére, továbbá a közjegyzői okirat 6. oldalának 4. bekezdése tisztességtelenségére, és a Vht. rendelkezéseibe ütközésére is. A felperes hivatkozása szerint a kiállított közjegyzői okirat nem tekinthető közokiratnak. A felperes hivatkozása szerint végrehajtás megszüntetésére irányuló követelést a megyei bírósági hatáskör miatt nem tudott előterjeszteni. A felperes kérte a végrehajtást záradékkal ellátott közjegyzői okirat alapján a végrehajtási eljárás  felfüggesztését.

A Pp.369. § a, pontja szerint a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.

A Pp. perindítás időpontjában hatályos 367. §-a szerint a végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes. A Pp. 41. § (1) bekezdése szerint vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére – törvényeltérő rendelkezése hiányában – kiköthetik valamely bíróság illetékességét (alávetés). A (2) bekezdés szerint nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre a törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg.

A bíróság álláspontja szerint a felperesi kereset a peres felek közötti kölcsönszerződés egyes szerződési rendelkezései tisztességtelenségének és az ezen kölcsönszerződés alapján készült közjegyzői okirat ugyanezen pontjai tisztességtelenségének megállapítására irányul azzal, hogy a közjegyzői okirat közokirati minőségét is vitatja. A végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat alapján végrehajtási eljárás is indult, amelynek felperes a felfüggesztését kéri. Felperes kereseti követelése tartalma szerint nem egyéb, mint olyan kereset, amely a végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján megindult végrehajtási eljárásban a végrehajtani kívánt követelés alapjául szolgáló kölcsönszerződés részbeni érvénytelenségére hivatkozik.

Felperes arra hivatkozik, hogy a kölcsönszerződés egyes pontjai tisztességtelen rendelkezéseket tartalmaznak, a közjegyzői okirat nem is a jogszabályoznak megfelelően lett kiállítva, vagyis a végrehajtani kívánt követelés a kölcsönszerződés teljes tartalma szerint érvényesen nem jött létre. Felperes keresetével tehát végrehajtás megszüntetésére (illetve egyes rendelkezések tisztességtelensége esetén) korlátozására irányuló kereseti követelést érvényesít.

A felperes hivatkozása téves a megyei bírósági hatáskört illetően; a Pp. 367. §-a szerinti rendelkezés – mint a végrehajtás megszüntetésere, illetve korlátozására irányuló perekre vonatkozó speciális rendelkezés – nem csak illetékességi, hanem hatásköri kizárólagosságot is meghatároz. A rendelkezés kizárólagos hatáskörre vonatkozó szabálya a helyi bíróság megjelölése, a kizárólagos illetékességre vonatkozó szabálya az adós lakóhelye szerinti bíróság megjelölése. A felperes által hivatkozott – a kölcsönszerződés VIII.10. pontjában megjelölt – alávetéses illetékesség nem alkalmazható, egyrészt mert a felperes végrehajtási pert indított, amely nem minősül e rendelkezés szempontjából vagyonjogi pernek, másrészt a Pp. az eljárásra kizárólagos illetékességet határoz meg (az adós lakóhelye szerinti bíróság illetékességét).

A bíróság megjegyzi, hogy a felperes által kért végrehájtás irányuló kérelem felfüggesztésére irányuló kérelem is kizárólag vagy a végrehajtási eljárás során, vagy végrehajtási perek esetében bírálható el.

Tehát úgy vélem, hogy az adósi tömegek összegyűlése és lincselése helyett „csak” alkalmazni kellene a jogszabályokat. Megjegyzendő azonban, hogy nagyon sok végrehajtási ügyben az adós olyan pozícióból vág neki az ügynek, hogy nem a CHF – HUF árfolyam probléma okozta a sorsát, hanem a felvett milliós hitel törlesztése kapcsán már a 4-5. hónapban beszüntette a törlesztést.

 

Azaz nem minden végrehajtás alá vont adós lesz sértett, és nem egyértelmű, hogy hol és kinél lehet meghúzni a morális határvonalat. Ezt csak esetenként lehet megítélni, így mindennemű törekvés, mely a sértetti csoportokat tágra nyitja, téves, megalapozatlan és végtére is káros.

 

 

B)

 

Az interneten számos érvelést, vagy érvelés töredéket lehet olvasni, mely szerint a bankok a megkötött kölcsönszerződésekkel ok-okozati összefüggésben fizessenek az adósoknak kártérítést. Ez sem korábban, sem most nem értem. A kölcsönszerződések érvényessége, érvénytelensége viszonylag könnyebben megítélhető jogkérdés. Ha mondjuk a szerződés semmisségét a bíróság kimondja, akkor orvosolni kell a semmisséget:

 

Ptk. 237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

 

(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.

 

Ptk. 238. § (1) Érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek a szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna.

(2) Aki érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízott, a felektől a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti; ha azonban az érvénytelenség az egyik fél magatartására vezethető vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mellőzi. Ha a felek valamelyike a harmadik személlyel szemben rosszhiszemű volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő magatartására vezethető vissza. Ezt a kártérítést a bíróság a szerződés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is nyújthatja.

 

Ptk. 239. § (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.

 

Azt gondolom, hogy az eredeti állapot visszaállítása, vagy a szerződés érvényessé nyilvánítása körében lehetséges reparálni a sérelmeket. A jogérvényesítéssel kapcsolatos adósi költségeket a perköltség körében kell mérlegelni. De az elég merész érvelés, hogy a jogérvényesítés során valaki egészségi károsodást szenvedett és ebből eredő nem vagyoni kárainak megtérítését követeli. Erre kell azt mondanom, hogy a jog megilleti, csak sikerüljön bizonyítani az összes tényállási elemet (jogellenes, felróható magatartás, okozatosság, kár bekövetkezte, kár összegszerűsége)

 

Ha az emberek az interneten és más közösségekben arra fűtik egymást, hogy majd a bank ilyen jellegű kártérítést fizet, az megint csak elveszi a figyelmet a lényegről és mellékvágányra vezet.

 

C)

 

A lelki folyamatok és a szorult adósi pozíció közötti okozati összefüggést nem érdemes vitatni. De az öngyilkossági szándék nem kifejezetten a banki magatartásra vezethető vissza, az önmagában kapcsolódik az alany genetikai, lelki beállítottságához, életviteléhez, alkatához, és még nagyon sok mindenhez. Az egyéni tragédia borzalmas, de ezt nem tűzhetik ki zászlójukra a „devizahiteles megmentő csoportok”. Ugyanis egyáltalán nincsen jogi vetülete, értelme, és tudatos csúsztatás jellege miatt inkább visszatetszést kelt. Pláne nem elmondható, hogy ezzel bérmelyik perben érvelni lehetne, így tehát jogi hasznot sem hajt.

 

D)

 

A bankkal való levelezés hasznos, de nem szabad lesüllyednie a húsvéti levelezés szintjére. Elsőként tudni kell, hogy a banki ügyintéző, aki válaszol, nem csupán képzetlen a témában, hanem utasítással is ellátott, előre gyártott toposzokkal rendelkezik.

 

A parttalan levelezésből sajnos nem nyerhető bizonyíték. Ellenben a perben a bank köteles jognyilatkozatot tenni, melyet a bíróság értékel. Ám itt azonban szögezzünk le bizonyos alapelveket:

 

Pp.2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.

 

Habár rossz megfogalmazás, nem is szeretem, de a bíróság tényleg nem nyomozó hatóság. A per lényege a felek közötti jogvita, melyet jogszabályi keretek között lehet csak értelmezni.

 

3. § (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő.

(2) A bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.

(3) A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.

(4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik.

 

A „deviza hiteles csoportok” igyekeznek megkapaszkodni valami számukra tetszetős, ám a jogvita szempontjából teljesen, vagy részlegesen irreleváns okfejtésben. Ezt olyan intenzitással erőltetik, hogy a lényegi kérdésekre már nem marad hely és idő. A parttalanná váló okfejtés felesleges, de nézzük meg közelebbről a kérdést:

 

Ha a bíróság előtti per arról szól, hogy a kölcsönszerződés részben, vagy egészben érvénytelen, a fogyasztói szerződés maradhat-e részben érvénytelen, vagy egészében dől meg, akkor a jogvita során az érvénytelenség következményeit kell orvosolni.

 

A bíróság e körben majd dönt, hogy akkor hogyan kelljen visszafizetni a kölcsönt. E körben a feleket nyilatkoztatni köteles. Minden valószínűséggel a tartozást forintban kell visszafizetni, szóba sem kerül majd CHF és EUR, nem lesz értelmezhető az árfolyamkockázat, etc. Ha ez így van, akkor vajon a perben milyen kereseti kérelemhez köthető, mi értelmet nyerhet az, hogy a banki (csalárd) működés során a pénzintézet milyen „devizacserét” hajtott végre? És hol lesz relevanciája a banki adózásnak? E sort lehetne folytatni.

 

E)

 

Nagyszerű, hogy a tárgyalótermekbe hallgatóságot gyűjtenek, de nem lenne egyszerűbb megoldás, ha mindenki a saját ügyében járna el inkább? Ráadásul a panaszkodás helyett?

 

Ami engem a fenti sorok megírására indított:

 

Tegnap visszaadtam egy megbízást egy ügyfélnek, aki rám akarta erőltetni mindazt a gondolathalmazt, melyet nem fogadhatok el, annak beépítési a keresetbe ellentétes az Ütv. rendelkezésével, az kamarai etikai előírásokkal. Dolgoztam az ügyön igen jelentős időt, és nagyon úgy néz ki, hogy hasztalan. erősen elgondolkodtam az egészen az éjszaka, és arra jutottam, nincsen értelme segítő kezet nyújtani ebben az országban senkinek.

 

Ha az a jó ügyvéd, jó politikus, jó orvos vagy mérnök, aki azt mondja, amit a megbízó hallani szeretne, akkor én rossz ügyvéd leszek, és megtartom magamnak véleményemet. De ilyen körülmények között, ilyen mentális, morális helyzetben inkább megmaradok a családomnak, és a tisztességes ügyfeleimnek. Majd időnként közzéteszek egy tanulmányt, de kénytelen vagyok megfelelő rezignáltsággal és távolságtartással szemlélni az eseményeket. Minden felnőtt állampolgár a maga sorsának kovácsa. Hát kérem, tessék addig verni a vasat, amíg ki nem hűl…”

A blog legutóbbi frissítését követően rászálltak a robotok az oldalra, és két nap alatt százával érkeztek a spam-ek. Ezt szinte lehetetlen kezelni, így szükségessé vált, hogy csak regisztrációt követően lehessen hozzászólni. Ez sajnos némi kellemetlenséget okoz, ám úgy gondolom, hogy mégis megéri. Ha másért nem, azért, hogy ne menjen el a kedvem az egésztől. Köszönöm mindenkinek a megértést!

 

Don Marcello

Vendéglátóm már az utazás szervezésekor meghagyta, vigyek magammal olyan ruhát, melyet azonnal a kukába dobok, ha vége van a Színek Ünnepének (Happy Holi), ami a tavasz eljövetelének nagyon nagy örömünnepe. Kicsit olyan, mint a mi Húsvétunk. Itt is isznak és ökörködnek az emberek. A szokás szerint mindenki magához vesz valami porfestéket, vízzel már bekevert még több festéket, avagy flakonos festéket és merő szeretetből graffitit fest felebarátja testére.

 

Én már reggel úgy álltam a kertben, mint egy lecsúszott, posz-alkoholista szobafestő-mázoló segéd, hiszen otthonról tényleg a kimosott festős ruhámat vittem magammal. Vártuk a csengőt. Én nem mertem ajtót nyitni, mert barátom már a cégtől úgy jött haza előző nap este, mint akire rádőlt a Brico-Store festékes állványa.

 

Megjöttek a vendégek. A házvezetőnő muszlim, a sofőr hindu, a titkárnő indiai keresztény, így nekünk már csak Buddha maradt. Itt jutott eszembe Bödöcs Tibi elbeszélése a magát Buddhára ivó helybéliről. Mi stílusos vagány magyarok vagyunk, szórtuk a festéket, kentük egymásra, de a hindu sofőr volt a nyerő, aki valamilyen virágvázába bekevert lila festékét nagy boldogan öntötte be a nyakamba, de olyan akkurátusan, mintha vizsgázott volna belőle már. Hja, nem ez lehetett az első Holi az életében.

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Holi

 

A kedélyes festékszórást – komolyan szólva – baráti, meleg ölelés zárja. Illetve kölcsönös süteménykínálgatás. Vendéglátóm bontott egy Bock villányit, melytől indiai barátaink elég furcsán kacsintottak egymásra, nekem is a fejembe szállt. Jót beszélgettünk, kölcsönös fényképezgetés – bocsánatot kérek, hogy magunkat nem teszem fel a netre, de nem szokásom – majd egy kiadós séta a házak között. A gyerekek az emeletekről vízzel teli ballonokat dobáltak ránk nagy röhögés közepette, de ez nem bántott senkit, nevettünk mi is.

 

Amikor hazaértünk, megpróbáltuk lemosni magunkról a festéket, de nem lett tökéletes az eredmény. A hajunkból két hét elteltével tűnt el a lila és a bordó, és ezt még meg is értem, de azt, hogy a lila festék hogyan hagyott nyomot 10 napig az alsógatyámban, az már tényleg sci-fi téma lehet.

 

Nagyon tartottam az őrülettől, ám roppantul jól éreztem magam. A soha nem látott helyiek nagyon aranyosak, kedvesek voltak, jó érzés volt velük lenni.

Mosakodást követően egy késői ebédet tartottunk, mely során már másodszor ettem olyan erős chili adagot, mely hétfejű tűzokádó sárkányt csinált belőlem. Idehaza nem szerettem a csípőset, de az utóbbi időben megkedveltem és egyre bátrabban nyúltam a korábban félt anyagokhoz. Ám minden előkészület, edzés ellenére az indiai konyha számomra annyira erős volt, hogy a végén ki is készült tőle az epém. Ettől függetlenül az ételek remekek voltak.

 

Idehaza az orvos, aki beoltott minket, felírta egy recept hátuljára, hogy mik a védekezési sorrendek:

 

1.)   Igyak meg minden étkezés előtt egy felest, mondjuk egy single malt whiskyt. Ennyire okos orvossal még soha nem találkoztam. Barátom füstös cuccát meg is ittuk rendben.

2.)   Ha nem használ a whisky, akkor van egy speciális széntabletta, azzal kell élni.

3.)   Ha a szén sem segít, akkor vagy egy pirula, melyből egy ízben kettőt kell bevenni.

4.)   Ha az 1-3.) pontok nem segítenek, akkor nincsen mit tenni…

 

Én szerencsére csak a 2. pontig jutottam el, melyből az első annyira kedvemre volt, hogy kicsit mindig fájt a hasam, de a chili miatt két napig sorra került a szén is. De az étkezésről majd talán később…

Barátom úgy gondolta, próbára tesz. Bevitt a muszlim negyedbe egy röpke sétára, mert ha ott megrettenek, akkor nehéz lesz velem boldogulni. Hát kérem, ha nem is rettentem meg, mert már láttam hasonlót, azért nem hullattam könnyeket, amikor kitaláltunk egy valamivel rendezettebb részre. A valamikor talán leaszfaltozott, ám az idő vasfoga által kikezdett úton hömpölygött a tömeg. Kerékpár, motor, riksa, kisteherautó, minden, ami csak elfért a szűk szakaszon. Az élet ezerrel ment. Főztek-mostak, adtak-vettek, nyírtak-vágtak. A borbélyüzlet a mészáros mellett. A hangulatról közben a müezzin gondoskodik, dudálás, kiabálás, hangzavar, egymás szavát sem értjük. Mindenki megy valamerre, vagy jön valahonnan. A ’60-as, ’70-es évekből visszamaradt reklámtáblák, feliratok már régen nem kapható árukat hirdettek, kidőlt-bedőlt házak, kapuk, tákolt asztalok, székek, szemét mindenhol, víz folyik ki a porba, melyből cuppanós sár keveredik. Egyedül a szent tehenek hiányoznak – itt még az is lehetséges talán, hogy az ide keveredő tehenet a legnagyobb megdöbbenésére megeszik… Soha nem lehet tudni.

 

Egy jó órás sétát követően megalkudtunk egy Piaggio gyártmányú háromkerekű motoros riksára, mely visszavitt minket a házba.

 

Útközben minden az ember mellett lüktet. Nem lehet tudni, ki hol lakik, honnan jön, csak teszik a dolgukat az emberek. A fésülködés persze akkor is a világ legfontosabb dolga, ha egyébként nyomorban él, szerintem India a világ legtöbbet fésülködő férfijainak gyűjtőhelye. Még az arab világ sem kényes ennyire a frizurára. Kócos ember itt nincsen, vagy talán mégis?

 

A nyomor is valami más, mint amit Európában annak nevezhetünk. Odahaza deviancia, itt meg furcsán és megváltoztathatatlanul elfogadott. Az út szélén lakó családok megszokott látványok, és a képen látható sátor akár lehet 15 méterre egy luxushotel bejárata mellett is. A legfontosabb kormányzati ügy nem más, mint ezeket az embereket is vízhez juttatni. tényleg láttuk máshol, vagy egy csőtörés, az azonnal ad hoc fürdővé alakul, és sorba állnak az emberek leöblíteni magukat. Szappan persze valahogy mindig akad. A furcsa találékonyság eleinte felkeltette az érdeklődésemet, majd 2-3 nap elmúltával rezignáltan vettem tudomást, ez itt ilyen…

Ha az ember akár a legnagyobb nyomorból is befordul egy jobb városrészbe, az elzárt területeken belül szinte dél-európai, mediterrán, vagy észak-afrikai mércével mért rendbe botlik. Gyönyörű kiskertek, növények, homlokzatok. És állítólag van olyan rész is, ahol egy lakás havi bérleti díja akár 4-5 millió forintnak megfelelő összeg is lehet. A lezárt részeken régi villák, és új társasházak felváltva sorakoznak. Ide riksák, idegen járművek sem hajthatnak be. A sofőrös limuzinok (német márkák a legnagyobb királyok) villognak, dudálnak, mert az még itt is kötelező.

 

Delhi iszonyatosan nagy város. Az utcák csúcsidőn kívül járhatóak, a forgalom elviselhető, ám idegesítő a közlekedés. Aki régóta lakik a városban, percre pontosan tudja, mikor ér céljához, én meg eközben azt várom, mikor okozza valaki Delhi valaha volt legnagyobb tömegkarambolját. Szerintem a sofőrök nem is tudnak egy rendeset karambolozni, annyira leköti őket a dudálás.

Számomra a város egyébként nem lett áttekinthető, a 4-5 nap alatt az észak-déli irányt sem igazán tudtam belőni, csak sodródtam az árral. Most kerestem vissza az iPhone adatai alapján, hogy a képeket egyébként helyileg hol készítettem. Nem is gondoltam, hogy ennyire szétszórtam magam a térképen…

 

 

Nos, tegnap volt egy furcsa hangulatú elmélkedés a Kovács Anti barátommal, és eszembe jutottak a régi szép idők, amikor talán még mindennek volt értéke, nem csupán a marketingről szólt minden. Szorosabb összefüggést nem kívánok keresni, így annak apropóján, hogy egy másik beszélgetés kapcsán Jásdi úr került szóba, felelevenítem – minden változtatás nélkül – egy 2006 februári írásomat. A  képek sajnos nem a legjobb minőségűek, de legalább vannak…

Miként Kozma Kálmán úr felvezette az eseményt, a Jásdi-borvacsora immáron az 54 rendezvény volt a sorban. Nekem ez a szám kicsit talán kevésnek tűnik, hiszen csaknem 6-7 éve veszek örömmel részt a neves alkalmakon, de ennek ellenére örömmel szögezhetem le, a Gundel étterem borvacsorái tényleg tradícióval bírnak. Manapság már neves és kevésbé neves éttermek rendeznek hasonló borvacsorákat, tapasztalatom szerint váltakozó sikerrel, ám a Gundel igyekszik hasonlóan magas színvonalat tartani, mint amivel megnyitotta a sort sok-sok évvel ezelőtt.

 

A mostani estére nagy elvárásokkal készültem, mivel – a gasztronomia.com olvasói úgy is tudják – igen elfogult vagyok a balatoni borok iránt. Ez nem jelenti azt, hogy nem fedezném fel a hibákat, vagy a gyengébb minőséget, de mégis közelebb érzem magamhoz a borokat kóstolva a tájat, az embereket. Érzem a föld illatát, látom a hajladozó fákat, a lendületes domborzaton hullámzok át lélekben. Ezt vártam a Jásdi Pincészet boraitól is.

 

Szép számban gyűltünk össze a vacsorára. Örömmel üdvözöltük egymást mindazokkal, akikkel csak az elmúlt évben találkoztunk utoljára, és alig jutott időnk arra a beszélgetések mellett megízleljük az előételt:

Illatos körte szarvassonkával

Csopaki Cserszegi Fűszeres 2004

 

Az apró körte- és szarvas-falatokat olyan kanálon szervírozták, melynek nyele visszagörbült, mintha Uri Geller mutatott volna be különböző kunsztokat a konyhában. Az érdekes – ám cseppet sem ötlettelen – tálalás meghozta a hangulatot. A csopaki cserszegi fűszeres hozta a tőle elvárható értékeket, de itt hadd jegyezzem meg, ez a bor nem kevesebb, és nem több mint egy remek aperitif ital.

Amikor helyet foglaltunk az előre meghatározott ültetési rendben, Jásdi úr oly könnyedséggel és sziporkázó szellemességgel kezdte bemutatni borait és pincészetét, hogy szinte el is felejtkeztünk a következő fogásról:

 

  Mandulás langusztasaláta

Csopaki Pinot Blanc 2004

 

Itt a borról szólnék először. Nem kedvelem a Pinot Blanc borokat. Azért, mert számomra kissé jellegtelenek. Miként Jásdi úr is utalt rá, a reduktív technológiával népszerű és könnyen érthető borokat lehet készíteni, így a borász tudása kevésbé teszi egyénivé a bort, mint oxidatív társai esetén. Mostani borunk is olyan volt, hogy sem nagyobb hibát, sem nagyobb egyéniséget nem lehetett benne keresni és találni, így én gyakorlatilag minden más hasonló borral könnyen összekeverném.

A mandulás langusztasaláta kifogástalan volt, habár – szégyenkezve megvallom – engem a tenger eme gyümölcsei annyira nem vesznek le a lábamról, mint sokan másokat. A mandulás saláta-öntet azonban átlagon felüli minőségűvé tette a fogást. Értékeltem az ötletet és a borral harmonizáló ízvilágot.

 

Őzraguleves gesztenyével és savanyú almával

Csopaki Olaszrizling 2003 Siralomvágó dűlő

 

Sajnos igen nagy ritkaság, ha egy borvacsora során az egyik fogás leves. Pont a leves szokott kimaradni, mely a magyar konyha utánozhatatlan sokszínűségét adja. Ha adandó alkalommal hosszabb időt töltök külföldön, minden kulturális és gasztronómiai élményemet elhomályosítja úgy a 8-10. nap környékén egy nagy tál húsleves iránt érzett olthatatlan vágy.

Nos, a mostani őzragu levest már volt szerencsém kipróbálni a Gundelben egy sima ebéd alkalmával is, így égtem a vágytól, hogy a látatlanban legjobbnak titulált bort a nagyszerű levessel kipróbálhassam. Nem is csalódtam a párosításban. A levesbe aprózott gesztenye és alma pikánssága – az „öklömnyi” húsdarabokkal pontosan követte az olaszrizling klasszikus arányait.

Gondolok itt a rizling utolsó kortyában észlelhető keserűmandula ízre, a – sejtésem szerint fahordóban érlelt bor – selymességére, harmóniájára. Szerintem az este egyik legjobb párosítása volt!

 

Vajhalfilé és ananásszal, serpenyőben sütve

Csopaki Chardonnay 2003 Nagykúti dűlő

 

Jött a másik klasszikus bor. Egy tiszta Chardonnay és egy hal alapjában remek párosítás. Ha valakinek nem jut eszébe, hogy milyen bort is vegyen egy hal-fogás mellé, bátran akasszon le valamely vinotéka polcáról egy jófajta Chardonnay palackot.

A vajhal tökéletes volt! Nem lehet hozzá mit szólni, úgy volt remek, ahogy felszolgálták! A képen látható kis, pirosas gombóc pedig nem más, mint sütőtök…A vajhal és az ananász párosítása elsőre el kicsit túlzásnak tűnt, de be kell vallanom, hogy legközelebb én is megpróbálkozom vele otthonomban. Talán elnézhető plagizálás ez…

 

Kemencében sült libacomb libamájas törtburgonyával és pörkölt káposztával

Csopaki Cabernet  Franc – Merlot 2003 “Ranolder”

 

Amikor ehhez a fogáshoz értünk, már kellemesen elteltünk a fehér borok kísérte – nehéznek egyáltalán nem nevezhető – fogásokkal. A libacomb filék csupán a koronát tették fel a vacsorára. A libamájas burgonya édessége és a káposzta enyhe savanykássága illett a kemencében sült húshoz.

A Merlot – ami szerintem az egyik legkönnyebben érthető és szerethető bor – tökéletes kísérője volt a libamáj által felvezetett ízeknek. Ugyanis a Merlot – tökéletes szárazsága ellenére is – édeskés utóízt éreztet a fogyasztóval. Ennek alapján a máj mindig tökéletes partnere a bornak.

A káposzta pörkölt ízei hangsúlyosak voltak, amit a bor szépen lekísért. A törtburgonya meg adott valami tartást az egésznek. Ugyanis én minden esetben kívánom a nehezebb köretet az ilyen jellegű fogások mellé. Hiába készül el a legtökéletesebben egy sült, ha csupán zöldköret van kísérőnek. A burgonya ugyanis konzerválja a szájban az ízeket, és „megtartó ereje” a bort is új színben tüntetheti fel. Persze ez már nagyon szubjektív álláspontom…

 

 Gorgonzola felfújt

Csopaki Szürkebarát 2003 Lőczedomb dűlő

 

A már édes bort kell inni, akkor valami tokaji borkülönlegességet választok. Hacsak nem akad valami balatoni késő szüretelésű, vagy egyéb nagy maradék cukortartalmú szürkebarát. A zánkai borvidékről már több hasonló, érdekes nedűt kóstolhattam, itt volt az ideje, hogy csopaki társát is megízlelhessem. A gorgonzola felfújt jó kísérője volt a bornak, de nagyon sokat nem tudok mesélni róla. A borról annál többet. Ugyanis a félszáraznak tűnő bor pont a határán volt annak az édességnek, amit egy rutinos borivó még elvisel egy nem tokaji bortól. A szürkebarátra jellemző értékeket mind megtaláltam az italban, zamatai hosszasan csengtek le, a maradék cukrot a bor savai is szépen ellensúlyozták. Így tehát szívesen ajánlom e bort bárkinek, aki egy baráti beszélgetés lezárásaként néhány korty ízét, illatát meg kívánja magának hosszasan tartani.

 

A vacsorát egy szokásosan remek fekete zárta le, majd még egy fél órát elbeszélgetvén, úgy álltunk fel az asztaltól, hogy nem ettük tele magunkat, jobban fogalmazva, könnyű ételekkel, könnyű borokkal is jó hangulatban telt el az este.