március 18th, 2013 | Author: donmarcello
Belügyminisztérium
1051 Budapest, József Attila utca 2-4.
1903 Budapest, Pf.: 314.
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
r é s z é r e
Tisztelt Belügyminiszter Úr!
2013. március 14. napján egy tárgyaláson kellett megjelennem a Fővárosi Törvényszéken 12.30-kor. Mivel ismertem az időjárási előrejelzéseket, bőven hagytam időt az utazásra.
A legutóbbi nagy havazás kapcsán volt összehasonlításai alapom, hogy a Nemzeti Együttműködési Rendszerében mire számíthatok a hatóságoktól és a közútkezelőtől, ugyanis akkor sem volt képes az illetékes közútkezelő a megfelelő komolysággal ellátni feladatát. Erre tekintettel ügyvédjelöltem, és közúti teherszállítással foglalkozó ügyfeleimtől kértem segítséget az időjárási- és útállapotok ellenőrzése érdekében.
Zánka és Tagyon (lakóhelyem és irodám) között a helyi traktorosok megoldják a hó eltakarítását. Zánka térségében egy munkagép folyamatosan sózott és takarított, azonban Balatonfüred térségében már azt kellett megtapasztalnom, hogy a közút kezelője ügyet sem vet a problémára, így 10-11 óra között gyakorlatilag szűz hóban hajtottam Budapest irányába. szeretném hozzátenni, hogy súlyos szélátfúvások nem voltak.
Az M7-es autópálya jól utazható volt, az erősödő szél ellenére a burkolat jó tapadást biztosított.
Bírósági tárgyalásomat befejezvén megebédeltem, biztosítást kötöttem, majd elindultunk feleségemmel Szlovénia irányába az M7-es autópályán. Ekkor már hallottuk, olvastuk, hogy Nagykanizsa térségében baleset történt, így torlódás alakult ki. Álláspontunk az volt, hogy amennyiben nem lehet továbbhaladni, úgy hazamegyünk, és lemondunk olaszországi utunkról, hiszen eredetileg Padovában kellett volna töltenem majdnem egy hetet.
Az M7-es jól járható volt, azonban a Vál-völgyi pihenő körzetében már feltorlódott a sor, így az OMV benzinkútnál visszafordultunk.
Tömeges balesetek történtek az M7-es autópálya mindkét oldalán Szabadbattyán és Polgárdi között, az elsődleges információk szerint több ember beszorult a roncsokba – közölte a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője csütörtökön az MTI-vel.
(http://hvg.hu/cegauto.kozlekedes/20130314_Ujabb_tomegkarambol_az_M7esen_tobben_a_r) 14.57
Ha a megyei katasztrófavédelem már beleavatkozott az ügybe, akkor kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy volt oka ennek. Ugyanis a hvg.hu már csütörtök 12.11 órakor arról számolt be, hogy ötméteresre csökkent a látótávolság az M7-esen.
Tehát két alternatíva állt rendelkezésemre a döntéshozatal során, ha már a hazajutás eleve nem volt lehetséges. Vagy maradok Budapesten egy szállodában, vagy Ausztria felé elhagyom az országot, hiszen nyugati szomszédjainknál a hó ismert jelenség, és általában felkészülnek a szükséges munkálatokra, nem csupán beszélnek róla.
Itt szeretném kikérni az Ön pökhendi és a felelősséget megkerülő nyilatkozatait a magam nevében. Az általam használt szgk. kapcsán pont egy hete végzett teljes felújítást és karbantartást a szakszerviz. A hólánc egész évben nálam van, minden szükséges technikai segédeszközt magamnál hordok állandó jelleggel. Habár eredeti tervem szerint a hosszú hétvégét kikapcsolódással töltöttem volna, csütörtök délután már nem ez volt a legelős szempont. Biztonságba szerettem volna kerülni egy európai ország európai főközlekedési útvonalait használva. Ha bárki egy szóval is említette volna 16.00 óra körül, hogy az M1 járhatatlan, akkor maradok Budapesten, és most nem írnék levelet Önnek.
Le kell azonban szögezni, hogy a 2013. január közepén leesett hó nagyságrendekkel volt nagyobb, és a hozzá társult viharos erejű szél sem volt kisebb a Balaton – Bakony térségében, Miniszterelnök úr mégsem tett látogatást Önnel együtt szerény tagyoni otthonunkban.
A hvg.hu 15.48 órakor tette közzé azt a hírt, hogy az ÁAK információs oldala leállt. Ugyanez az oldal 16.49 órakor közölte az alábbi felhívást:
„A rendőrség azt kéri, senki ne induljon útnak gépkocsival a rossz időjárásra való tekintettel – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának sajtóügyeletese csütörtökön az MTI-vel.
András Tamás rendőr főhadnagy azt követően tette közzé a felhívást, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat a legmagasabb fokú, piros riasztást adott ki több dunántúli megyében az erős hófúvás miatt.
E szerint Fejér, Veszprém, Zala, Somogy és Komárom-Esztergom megye több térségében erős hófúvásra kell készülni, amely magas hótorlaszokat emelhet.
Szintén az erős hófúvás miatt Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megye kivételével az egész országban első-, vagy másodfokú figyelmeztetés van érvényben.
A veszélyjelzés szerint az ország nyugati felében mindenhol, de az ország északkeleti felében is várhatóak viharos széllökések. Emellett az ország keleti megyéiben a jelentős mennyiségű eső miatt, több területen az intenzív havazás miatt is figyelmeztet a meteorológiai szolgálat.”
Ebben a pillanatban azonban már beleszaladtunk az Ön által alárendelt szervezetek által felállított „egércsapdába.” Ugyanis a www.police.hu oldal az alábbit tette közzé:
Kamionstopot vezettek be a 13-as úton
A 13-as útról a kamionforgalmat a Komárom és az M1-es autópálya közti körforgalomnál a Komáromot elkerülő útra terelik a csütörtöki havazás miatt, Kisbérnél pedig a 81-es és 13-as számú főút kereszteződésénél a kamionokat visszafordítják a 81-es számú főútra. A tehergépjárművek számára a komáromi ipari park parkolóját jelölték ki várakozóhelyként – olvasható a police.hu oldalon.
Komárom-Esztergom megyében nehezen járhatók az utak, ezért a megyei rendőr-főkapitányság azt kéri, aki teheti, ne induljon útnak, akik pedig úton vannak, legyenek körültekintők és türelmesek, “tartsanak nagyobb követési távolságot, és az útviszonyoknak megfelelően válasszák meg járművük sebességét”.
Felhívták a figyelmet arra, hogy akinek szükséges, lehetőség szerint csak téli gumival felszerelt járművel induljon útnak, és használja a biztonsági övet. Az autókban legyen elegendő üzemanyag, hólapát, takaró és meleg ital arra az esetre, ha elakadnának – tették hozzá. Beszámoltak ugyanakkor arról, hogy megszűnt a forgalomkorlátozás az M1-es autópályán, ami “lassan, de járható”, azonban torlódás még lehet a Győr felé vezető oldalon, a 77-es kilométerszelvénynél.
Itt vetődik fel tehát annak a Komárom-Esztergom megyei ügyeletes tisztnek a jogi felelőssége – akivel egyébként volt szerencsém több ízben is telefonon beszélni – hiszen az állítása nem csupán szakmaiatlan és ténybelileg volt téves, hanem a kialakult szituációban megbocsáthatatlanul nyegle is volt az állandóan hangoztatott klisék ismételgetésével.
Nézzük meg, mi lett volna a kötelezettsége az érintett rendőri szerveknek.
A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet így rendelkezik az un. biztonsági intézkedések körében:
10. § (2) Biztonsági intézkedés keretében terület lezárására kell intézkedni
a) természeti vagy ipari katasztrófa, valamint annak veszélye esetén,
b) tűzeset, műszaki mentés helyszínén,
11. § (1) A helyszínt biztosító rendőr
g) az eseményt szolgálati elöljárójának azonnal jelenti,
(2) A helyszínről való bevonulása után a rendőr írásban jelenti, hogy
a) kinek a felhívására vagy utasítására, mikor érkezett a helyszínre,
12. § (1) Közlekedési baleset helyszínén a rendőr a hatáskörébe nem tartozó ügyekben a helyszín megtekintése vagy a szemle lefolytatása érdekében az ügyeletet értesíti. A baleseti helyszínelő kiérkezéséig a rendőr gondoskodik az elsődleges intézkedések megtételére – különös tekintettel az elsősegélynyújtásra, értesítés adásra, helyszínbiztosításra, tanúkutatásra, adatgyűjtésre, kárelhárításra, a forgalom folyamatosságának biztosítására -, a kiérkezést követően segíti a baleseti helyszínelő munkáját, elvégzi a rábízott feladatokat, különös tekintettel a forgalomirányításra, valamint a helyszínfelmérésre.
A szolgálati szabályzat külön kiemeli az eljárási normákat katasztrófa esetére:
13. § (1) Katasztrófa bekövetkezésének vagy veszélyének észlelése, vagy erre utaló bejelentés esetén a rendőr haladéktalanul gondoskodik az elhárításra jogosult hatóságok és szervek ügyeleten keresztül történő értesítéséről. A rendőr jelentést tesz a rendőrség ügyeletesének, aki az észlelésről vagy a bejelentésről haladéktalanul értesíti a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv ügyeleti szolgálatát.
(2) Katasztrófa helyszínén a rendőr az elhárításra jogosult hatóságok és szervek megérkezéséig intézkedik
a) a közbiztonság és az adott helyzetben elvárható rend fenntartására, valamint ennek helyreállítására,
b) a helyszín, valamint a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítására, továbbá
c) közreműködik a forgalom lezárásában és elterelésében, valamint az élet- és vagyonmentésben.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerven kívül értesíteni kell
a) tűz vagy műszaki mentés esetén a tűzoltóságot,
b) a veszélyeztetett terület lakóit, ha a tűzesetet vagy a műszaki mentést szükségessé tevő eseményt nem észlelték, valamint
c) árvízveszély esetén az illetékes önkormányzat polgármesterét.
(4) A rendőr a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről a szolgálati helyére történő bevonulása után haladéktalanul írásos jelentést készít.
(5) A katasztrófa elleni védekezés során a rendőr közreműködik
a) a lakosság és a határforgalomban résztvevők tájékoztatásában,
b) a végrehajtandó személyi és anyag, jármű vegyi-sugármentesítési feladatok biztosításában, az egészségügyi és a járványügyi rendszabályok betartatásában,
c) a veszélyes szállítmányok kiömlése, szivárgása esetén a riasztási és biztosítási feladatokban, a sugárzó anyagok felfedezése esetén meghatározott eljárásban, valamint
d) a szomszédos országok területéről átsodródó mérgező vagy sugárszennyezett felhők esetén a riasztásban, a szükséges, a védekezés hatékonyságát növelő intézkedések megtételében.
(6) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv katasztrófa vagy annak veszélye esetén soron kívül biztosítja
a) a mentő és segítő erők államhatáron történő átkelését, felvezetését, határátléptetését,
b) a nemzetközi polgári védelmi, valamint a katasztrófavédelemben részt vevő erők, eszközök határterületen történő mozgását, továbbá az egyszerűsített vagy a határátkelőhelyen kívüli átléptetését, valamint
c) az államhatár veszélyeztetett szakaszának lezárását, továbbá a rendészeti célú határbiztosítási feladatok végrehajtását.
A szolgálati szabályzat alapján egyértelmű:
a) Az M1-es autópályán kialakult időjárási viszontagságok mellett joggal merült fel a kérdés, ha már nem rendeltek el tilalmat a kamionok közlekedésére nézve, illetve azok egy jelentős része eleve balesetveszélyesen közlekedett, akkor ugyan hol volt a rendőri jelenlét az utakról. A minap Csopakon 9, azaz kilenc csillogó-villogó járőrautó volt azzal elfoglalva, hogy a járművezetőket egrecírozza. A rendőri szervek közlekedéssel foglalkozó „ágazata” szinte csak a költségvetés bevételi oldalát szolgáló bírságolásokkal foglalkozik, és látványosan távol tartja magát mindazon feladatok ellátásától, mely a biztonságos közlekedést szolgálná. Ugyanis Ön hiába panaszkodik a járművezetők felelősségére, ha a rend őreit nem érdekli a gépjárművek műszaki állapota, és az autóvezetők jelentős része eleve alkalmatlan gumival vág neki az útnak. Ugyanúgy nem érdekli Önt, hogy az autópályák használata során a vezetők döntő többsége nem tartja be a jobbra tartási kötelezettséget, így a mindennapi forgalom eleve magában rejti a kockázatot. Az autópályák rendőrőrei kizárólag a sebességméréssel foglalkoznak, így az évek óta tartó szokások ismeretében előre borítékolhatóak voltak a szörnyű balesetek. Azaz Önnek nincsen morális joga arra, hogy bárkit hibáztasson, amikor Ön sem tesz meg szinte semmit annak érdekében, hogy a rendőrség azt a feladatot lássa el, melyet a szakmai szabályok és a tételes jogi szabályozás előír.
b) A már bekövetkezett közlekedési balesetek kapcsán az illetékes ügyeletes tisztnek több forrásból kellett tényszerű információval rendelkeznie. Az M1-es autópályán kialakult veszélyhelyzet és a már bekövetkezett balesetek miatt intézkedési kötelezettsége alakult ki. Legyen az biztonsági intézkedés, avagy a katasztrófa bekövetkezési lehetőség, bekövetkezése esetén követendő eljárás. Amikor az ügyeletes tiszt közleményét 17.45-kor közzétette a hvg.hu, már ott álltunk több ezer autóssal a csapdában. Két helyen lehetett volna forgalomszervezéssel megoldani a helyzetet, vagy csökkenteni a problémákat. A Tatabánya előtti közlekedési csomópontokban nem engedik fel a járműveket a pályára, illetve az oda érkezőket leterelik onnan. Ezen túlmenően lehetőség lett volna egészen a 13-as úti csomópontnál is visszafordítani a járműveket Budapest irányába, hiszen erre a csomópont kialakítása remekül megfelelt. A 13-as út Komárom irányában ugyan járhatatlan volt, ám az M1-es csomópont nem. Az ÁAK munkagépeinek legalább ezt kellett volna külön odafigyeléssel takarítaniuk, de erre vissza kell térni a későbbiekben.
c) Csütörtökön 18.00 óra felé hívtam fel, illetve próbáltam felhívni a segélyhívó számokat, azonban egyik sem felelt. Ezért megcsörgettem az ORFK központi számát, és bemutatkozásomkor azért közöltem, hogy ügyvéd vagyok, hogy valójában kapcsolják nekem az ügyeletes tisztet. Az ORFK központja egész éjszaka segített a vonalak kapcsolásában. Az ügyeletes tiszttel közöltem a kialakult helyzetet részletesen. Nagyon remélem, hogy a rögzített beszélgetést nem törölték valamilyen mögöttes érdek, vagy furcsa műszaki hiba miatt, ugyanis annak visszahallgatását követően hűen rögzíthető a tényállás. Ugyanis lehet, most már tévedek az időpontokban.
d) Az ORFK ügyelete lekapcsolt a megyei ügyeletre, és ott az eljáró tiszt azt közölte velem, mellékrendű utakról próbálnak hókotrót az autópályára juttatni. Ezzel kapcsolatos álláspontom az volt, hogy már a gondolat is rossz, hiszen Győrből kellene forgalommal szemben felvezetni a munkagépeket és megtisztítani az utat, hogy a keresztbefordult kamiont menteni lehessen. Érdekes, hogy egy tűoltósági darus kocsit (négytengelyes) láttunk dolgozni Tatabánya körzetében, ám az a dolga végeztével nem indult meg rendőri felvezetéssel Győr irányába a pálya ellentétes oldalán. Ugyanis nevetséges arra hivatkozni, hogy a „forgalommal szemben nem lehet közlekedni”, amikor a szolgálati szabályzat alapján kötelessége lett volna a forgalmat úgy elterelni, hogy a baleset helyszínei megközelíthetőek legyenek. Az ostobaság és a jogsértés nem lehet mentőöv a rendőrség az végső soron az Ön számára.
A két ügyeletes tiszttől kértem, hogy intézkedjenek a védőkorlát átvágásáról és szervezetten fordítsák vissza a forgalmat Budapest irányába. (Ha már a pálya csomópontokat nem használták erre.)
A megyei ügyelet tiszt ezt gyakorlatilag megtagadta és azzal rázott le, hogy neki fontos dolga van, és lecsapta a telefont. Az ORFK ügyeletes tisztje azt közölte velem, hogy majd megfontolják.
2013. március 14-én, este 22.00 óra körül az alábbi állapot bontakozott ki:
A) Az ÁAK munkagépeit senki nem látta a pályán délelőtt óta. A Magyar Közút Nonprofit Zrt üzemeltetési igazgatója ma délelőtt telefonon arról tájékoztatott, hogy az ÁAK csak 2013. március 15-én kérte a segítségüket, így 2 db hómarót indítottak útba Győr és szeged irányából segítségül. Több mint három tucat hómarójukkal az ország többi útvonalát próbálták rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozni. Tudomásuk szerint a 13-as főúton 4 méteres hótorlaszok alakultak ki, de nem volt arról tudomásuk, hogy az M1 és 13-as ót csomópontjában ne lehetett volna közlekedni.
B) A megyei ügyeletes tiszt a beavatkozások fontossági sorrendjét úgy állította fel – saját közlése szerint – hogy Kisbér térségének állapotát fontosabbnak tartotta, mint az autópályán rekedt sok ezer járművét, vezetőjét, utasát.
C) Az ORFK-t 20.41 órakor hívtam fel, és egy hölggyel beszéltem, aki közölte, hogy felállították a „törzset” és mindenki jobban tudja nálam, hogy mi a helyzet és mit kell tennie. Sajnos Önök a „törzs” letagadják most, és létrejöttét másnap délelőttre teszik. Az ORFK-t 21.00 órakor is felhívtam, majd 21.42-kor ismét érdeklődtem. 22.42-kor még mindig gondolkodott az ORFK. A péntek hajnali 01:01 órakor lezajlott beszélgetés alapján feladtam a küzdelmet, mert azt tapasztaltam, hogy a szervezet tökéletesen impotens.
D) Ugyanis Önök megtagadták azt a beavatkozást, hogy a szalagkorlátokat megbontsák, sőt, a sajtóértesülések szerint pont Önök léptek fel ellene. Önök egyszerűen nem intézkedtek a hóakadályok eltávolítása érdekében, és nevetséges módon, a keresztbe fordult kamionokat is csak 10 órai „munkával” tudták eltávolítani az útból.
E) A rendőri szervek jogsértő mulasztásának eredményeképpen a hófúvás akadályát képezte a kocsi oszlop. A járművek szélárnyékában úgy rakta le a szél a havat a kocsit, kamionok közé, hogy azt kézi erővel kellett elmozgatni, közben a környező földek feketéllettek a hó hiánya miatt. Mindezt a légifelvételek jól illusztrálják. Azaz a kocsi oszlop megindítása, visszakanyarodása, mozgása eleve meggátolta volna a hó leülepedését, és az akadályok képzését. Csütörtökön Önök „hősies munkával” azt az akadályt próbálták eltávolítani, mely az Önök szakszerű és jogkövető magatartása esetén ki sem alakulhatott volna.
F) Az ORFK és a megye ügyeletesétől még csütörtök délután, este kértem, hogy a tatai páncélosokat értesítsék és kérjenek segítséget. Miután utolsó előfelvételisként még Nagy Imre újratemetése és Orbán Viktor „ruszkik haza” szónoklata idején Zalaegerszegen sorkatonai szolgálatomat töltöttem egy BMP-I páncélozott szállító harcjármű parancsnokaként, pontos ismereteim voltak arról, hogy mire képes egy ehhez hasonló, vagy még nagyobb teljesítményű harceszköz. Tata közelsége adott volt.
G) Az MH 25. Klapka György Lövészdandár (Cím: 2890 Tata, Bacsó Béla út 66.
Postacím: 2890 Tata, Pf.: 20. , Telefon: 06-34/589-111, MH: 02-34/91-11, Fax: 06-34/589-173, HM:02-34/91-73, E-mail: [email protected]) megkeresése nem lett volna ördöngös feladat. Kiderült, hogy a dandártól csak 15-én reggel kértek segítséget. Legalábbis ez volt az Önök kommunikációja. Az adatok visszaellenőrzése érdekében megkerestem telefonon a dandár parancsnokságát.
H) A hvg.hu 2013. március 14., csütörtök | 21:31 órai időpontban az alábbi hírt tette közzé:
Megtiltották a közlekedést Fejér megye több járásában
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a rendőrségi törvény alapján csütörtök este 20 óra 30 perctől visszavonásig teljes gépjárműtilalmat rendelt el több járás területén. Közleményük szerint a móri, a bicskei, a székesfehérvári, a gárdonyi és az enyingi járás közútjaira terjed ki a tilalom, vagyis a települések között minden típusú jármű közlekedése tilos.
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a megyei rendőrkapitány rendészeti helyettese csütörtökön 18 órától Fejér megyében kamionstopot rendelt el az egyes és a kettes számjegyű főutakra. Ez azt jelenti, hogy a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik nem közlekedhetnek.
Amennyiben a gépkocsivezetők útközben szereznek tudomást a tiltó rendelkezésről, akkor a legközelebbi parkolóban le kell állítaniuk a járművet. Amennyiben ezt nem teszik meg, a rendőrség szankcionálni fogja a szabálysértést.
Sajnos ilyen intézkedésre nem számíthattunk az M1 térségében. Ráadásul a rendőrségi törvény alkalmazása is érdekes felvetéseket indít el. Ugyanis mi akadályozta az ORFK-t és a komáromi kollégákat ugyanezen törvény alkalmazása szempontjából?
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény vonatkozó rendelkezései az alábbiak:
1.§ (2) A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:
9. ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet és a váratlan támadás esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején és váratlan támadás esetén közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében,
11. § (1) A rendőr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az elöljárója utasításainak – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – engedelmeskedni, a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni.
13. § (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.
(2) A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.
(3) Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a rendőrségnek az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.
14. § A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről.
24. § (1) A rendőr köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetőleg a hozzáfordulónak a tőle elvárható felvilágosítást megadni.
(2) A magánérdekek védelme e törvény alapján csak akkor tartozik a rendőrség hatáskörébe, ha a törvényes védelem az adott körülmények között más módon nem biztosítható, vagy ha a rendőri segítség nélkül a jog érvényesíthetősége meghiúsulna vagy számottevően megnehezülne.
(3) A segítségnyújtás csak halaszthatatlan szolgálati érdekből tagadható meg, közvetlen életveszély esetén csak akkor, ha a segítségnyújtás miatt több ember élete kerülne közvetlen veszélybe.
44. § (1) A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során
a) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti;
Azaz korrektül meg lehet ítélni, hogy ki állít a valóságnak nem megfelelő tényeket, magyarul ki hazudik, amikor a katasztrófavédelem azzal védekezik ma reggel is, hogy már csütörtökön kiadták a megfelelő utasításokat, etc. Ugyanis ha ez megtörtént, akkor több tucat rendőr és rendőrségi vezető követett el szolgálati kötelezettségszegést. Ha pedig az bizonyosodik be, hogy nem volt szó semmilyen központi intézkedésről, vagy helyi erők döntésképtelenségéről, akkor a konzekvenciákat egyenként kell levonni.
A hvg.hu az alábbi közlést tette 21:53 órakor:
Szinte járhatatlan az M1-es
Az M1-es autópályán Győr felé, a 34-es kilométerszelvénynél továbbra is áll a forgalom egy keresztbefordult kamion miatt. Szintén Győr felé, a 83-84-es szelvények között hótorlaszt emelt a szél, ezért Tatáig áll a forgalom. Győr felé, a 99-es kilométernél is elakadt egy kamion, emiatt szintén áll a forgalom.
A Budapest felé vezető oldalon Tatabánya-Újvárosnál három kamion akadt el, a forgalmat az 1-es számú útra terelik. A 13-as számú főút lezárása miatt az autópályáról nem lehajtani Komárom felé és ugyanitt felhajtani Budapest irányába.
Az M1-es autópályán a tehergépjárművek és a személygépkocsik mindkét oldalon a 43-as, az 54-es, az 57-es és a 64-es kilométerszelvényben lévő parkolókban állhatnak meg, ahol ételt és italt tudnak vásárolni, és illemhely is a rendelkezésükre áll.
Kisigmándon a faluházban, Nagyigmándon az általános iskolában és Komáromban a Beőthy út 3. szám alatt pihenőhelyet rendeztek be azoknak, akik nem tudtak hazajutni. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság azt kéri, hogy senki ne induljon útnak.
http://hvg.hu/itthon/20130314_Orkannal_hoval_ter_vissza_a_tel__orarol?brpage=3
22:06-kor ez jelent meg:
Lezárják M1-M7 fővárosból kivezető közös szakaszát
A rendkívüli időjárásra tekintettel, közlekedésbiztonsági okok miatt este tíz órától lezárják az M1-M7 autópályák fővárosból kivezető közös szakaszát – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a rendőrség honlapján. András Tamás rendőr főhadnagy az MTI-nek elmondta, ha valaki a zárást követően a pályán halad, és rendőrautót lát, akkor kövesse azt, és levezetik az autópályáról.
Azaz tényként lehet megállapítani, hogy a rendőrség annak ellenére volt nem méltányolható késedelemben, hogy akár a lakosságtól, akár a hivatalos szervektől érkezett megfelelő pontosságú információ. Ugyanis jómagam is az index.hu információi alapján és a facebook segítségével tájékozódtam.
A felelősség rendszere:
Állami Autópálya Kezelő Zrt
Az M1 autópálya rendeltetésszerű használatának fenntartására az Állami Autópálya Kezelő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45. B. ép., Cg.01-10-043108, adószám: 12147715-2-44) köteles.
Az Opten cégadatai alapján megdöbbenve tapasztaltam az alábbiakat:
Az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Cg.: [01 10 043108]; székhely: 1134 Budapest, Váci út 45. B ép.; rövid név: Állami Autópálya Kezelő Zrt.) egyedüli részvényese, a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló MFB
Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2012. július 17-én meghozott alapítói határozatával elhatározta az Állami Autópálya Kezelő Zrt. alap-tőkéjének leszállítását.
Az alaptőke leszállítás előtti összege: 34 050 000 000 Ft (harmincnégymilliárd-ötvenmillió forint), leszállítás utáni összege: 30 162 000 000 Ft (harmincmilliárd-egyszázhatvankettőmillió forint), a tőkeleszállítás mértéke: 3 888 000 000 Ft (hárommilliárd-nyolcszáznyolcvannyolcmillió forint). Az alaptőke, valamint azzal arányosan az alaptőkén felüli vagyon leszállítása eredményeként a Magyar Államot megillető összeg:6 001 044 000 Ft (hatmilliárd-egymillió-negyvennégyezer forint).
A leszállításra tőkekivonás céljából kerül sor.
A hatmilliárdos tőkekivonás egy olyan környezetben, amikor az ÁAK eleve nem képes megfelelő módon ellátni feladatait, több mint súlyos felelőtlenség.
Megfigyelhető az a folyamat, hogy 2010. évet követően a társaság befektetett eszközeit úgy csökkentették, hogy a kapcsolt vállalkozásokban történő tartós részesedés értéke csökkent. Úgy, hogy a kapcsolt vállalkozások tőkekivonása prognosztizálható és tetten érhető. 2010-hez képest 2011-ben a csaknem 5 milliárd forinttal csökkent az ÁAK követelésének értéke szolgáltatás és áruk kapcsán. Ennek ellenére 2011-ben a cég kötelezettségei csökkentek.
Nyilvánvaló, hogy az ÁAK mérlegének elemzése jelentős szakértelmet igényel, de az eredménykimutatás alapján azt kell észlelni, hogy a mérleg szerinti eredmény 2.821.395.000.-Ft volt 2012. december 31-én. Ha 2012-ben tőkekivonásra is lehetőség volt, akkor mindez arra utal, hogy az ÁAK egy remekül gazdálkodó intézmény, mely megfelelő forrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy feladatát makulátlanul ellássa. Ám akkor miért az az általános tapasztalat, hogy nem működik az ÁAK?
Informálisan azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 79. km előtt, azaz Győr előtt rekedt meg 4 db munkagép, mely sorsa pont ugyanaz lett, mint az enyém. Mivel a szalagkorlátot nem voltak hajlandóak leszedni, a gépek mozdulatlanságra ítéltettek. Azt meg végképp nem én akarom eldönteni, hogy kinek a kötelessége lett volna leszedni a korlátokat. Irányadó e körben a rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat.
Magyar Közút Nonprofit Zrt
A Magyar Közút Nonprofit Zrt (1024 Budapest, Fényes Elek utca 7-13.,
Cg.01-10-046265, adószám: 14605749-2-44) cégadatai szerint 2010-hez képest a mérleg szerinti eredmény 1.796.053.000.-Ft-ról mindösszesen 338.976.000.-Ft-ra csökkent.
A cég a rövid lejáratú kötelezettségeit 2011-ra 7,3 milliárdról 4,8 milliárdra csökkentette. Összességében forrásai 80 milliárdról 61 milliárdra csökkentek. A cég beruházásai 40 milliárdról 18 milliárdra csökkentek.
A két állami tulajdonban lévő közútkezelő vállalat nagy valószínűség szerint a Matolcsy-féle unortodoxiának esett áldozatul. És majdnem gondtalanul át is menne a leépítés, ha nem esne a hó, nem fújna a szél, nem kellene emberekre tekintettel lennie a kormányzatnak. Ugyanis önmagában az a véd, hogy ha már valaki díjat fizet a közút használatáért, feljogosítja a rendeltetésszerű használatnak megfelelő állapot követelésére, lehetne „antidemokratikus, felelőtlen állampolgári cselekedet”, de közben az derül ki, hogy lenne pénz a megfelelő szolgáltatás biztosítására. Azaz az MFB tulajdonosi jogok gyakorlása során elkövetett mulasztása felvetik a hűtlen kezelés büntetőjogi tényállásának kimerítésének alapos gyanúját.
Rendőrség
Mint látható, a rendőrség számára törvényi és rendeleti szinten is egyértelmű szabályok szabják meg a kötelességek sorrendjét.
Az egész rendőrségi működésbe csak a katasztrófavédelmi elgondolások zavarnak be.
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 2012. január 1-jén hatályát veszítette. A 2011. évi CXXVIII. törvény a csaknem szokásossá váló fordulattal indít, melynek jogszabály szintjén semmi értelme nincsen:
1. § (1) A katasztrófavédelem nemzeti ügy.
Az értelmező rendelkezések köréből kiemelendő néhány fogalom meghatározás:
5. Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.
Azaz kérdés az, hogy a veszélyhelyzet kialakulása során az egyes szervek intézkedési lehetőségei elegendőnek bizonyultak a veszélyhelyzet elhárításához, vagy sem. Ha a válasz igenlő, akkor csütörtökön nem is kellene foglalkozni a katasztrófavédelmi kérdésekkel, csak az egyes személyi mulasztásokkal. Ha a válasz nemleges, az sok rendőr számára adhat felmentést egy szolgálati kötelességszegés gyanúja, vádja alól, ám a felelősség áthelyeződik más szintjére, kimondva, vagy kimondatlanul, az Ön személyére is.
A törvény 22.§-ban megjelölt hivatásos katasztrófavédelmi szervek eljárási kötelezettségének elhatárolása kérdésében csak a tények alapján lehet és kell állást foglalni. Feltételezve, hogy az ORFK központi ügyeletén elegendő megyei rendőri és lakossági bejelentésekből származó információ gyűlt össze ahhoz, hogy az ORFK állást foglaljon a veszélyhelyzet fennállása kapcsán, Önnek azt kell megvizsgálnia, hogy az ORFK ügyeletese mikor és milyen jelentést tett e veszélyhelyzet kapcsán.
A Kormány feladata a konkrét veszélyhelyzet kialakulásakor:
6. § (3) A Kormány a katasztrófavédelem irányítása során dönt
a) a védekezéshez szükséges külföldi (nemzetközi) segítség igénybevételéről,
Habár a törvény ennek rendszerét szépen taglalja, mégis érthetetlen volt az Önök késlekedése a pénteki napon.
Miniszteri felelősség:
8. § (1) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter felelős az irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi szerv működtetéséért.
A konkrét működés területén azonban döntési szabadsága nincsen. Ugyanis a (2) bekezdés a) – j) pontjainak taxatív felsorolásai között ilyen egyértelmű norma nem található.
A megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottság feladatai
10. § A megyei, a fővárosi, illetve a helyi védelmi bizottság az illetékességi területén összehangolja a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását és az arra való felkészülést.
11. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékességi területén irányítja és összehangolja a helyi védelmi bizottságok, a főpolgármester, a megyei közgyűlési elnök, a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatait.
A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének feladatai
12.§ (2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a védelmi bizottság közreműködésével a védekezés irányítása terén:
a) szervezi a Kormány által meghatározott területi védekezési feladatok végrehajtását,
b) irányítja a védekezést, és kezdeményezi a Kormány hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét,
c) magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester helyzetértékelése szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetőségét meghaladja, erről haladéktalanul értesíti a kormányzati koordinációs szervet,
d) halasztást nem tűrő esetben, a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekről az állampolgárok kimenekítését, és erről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján haladéktalanul értesíti a Kormányt,
e) folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet, a védekezés helyzetét, minderről jelentést tesz a 46. § (1) bekezdésében meghatározott miniszteri biztosnak és tájékoztatja a kormányzati koordinációs szervet,
f) elrendeli a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter intézkedése alapján – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával – a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, erről egyidejűleg tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjét,
g) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését.
13. § Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg több szerv együttműködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a megyei, fővárosi vagy helyi védelmi bizottság elnöke, illetve a polgármester, több megye területét illetően a Kormány vagy bizottsága jelöli; a kijelölésig az események következményeinek felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását.
Ha jól értelmezem a jogszabályt, akkor a tökéletes jogi impotenciát hozza létre a törvény, ugyanis olyan egyszerűen nem elrendeltetett, hogy egy személy konkrétan döntést hoz, és az alárendelt személyek azt végrehajtani kötelesek. Mivel hierarchizált rendszerben lehet csak gondolkodni, az alá- és fölérendeltség kérdéseinek elnagyolása önmagában veszélyhelyzetet hoz létre.
Jogtechnikai értelemben véve nevetséges, hogy a veszélyhelyzet fogalmát az Alaptörvényben kell megfogalmazni. Az alkotmányjognak egyszerűen ehhez semmi köze nincsen.
44. § A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki:
a) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen:
ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás,
ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be,
Ha már azt megfigyelhettük, hogy van egy döntési jogosultság nélküli katasztrófavédelmi szervezet, akkor azt láthatjuk, hogy a centralizálás körében gyakorlatilag minden a Kormányhoz vont:
A Kormány rendkívüli intézkedései veszélyhelyzet esetén
45. § (1) Veszélyhelyzetben, a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a Kormány rendeleti úton a 47. §-48. § szerinti rendkívüli intézkedéseket vezetheti be, illetve a 49. §-51. § szerinti rendkívüli intézkedések bevezetésével ezek végrehajtására adhat felhatalmazást.
(2) A katasztrófa károsító hatása által érintett területen a következmények elhárítása érdekében a 47. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 49. § (1) bekezdésében, a (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott rendkívüli intézkedések vezethetők be. A következmények elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok nem érvényesülnek.
(3) A Kormány rendeleteinek kihirdetésére – a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – veszélyhelyzetben is a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendeletei a közszolgálati (országos, területi és helyi) műsorszórók útján is kihirdethetők (a továbbiakban: rendkívüli kihirdetés), és a nap meghatározott időpontjától hatályba léptethetők. Az így kihirdetett rendeletet a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni.
(5) A rendkívüli kihirdetéssel kihirdetett rendeletet a kihirdetés napján vagy az azt követő napon megjelenő országos és helyi napilapokban meg kell jelentetni.
A kicsit nehezen értelmezhető jogi normák ugyan rendeletalkotásról szólnak, ám a „rendkívüli intézkedés” fogalmi körében nem csak a rendeletalkotás tartozhat.
A veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok
46. § (1) Amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter – legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig – miniszteri biztost nevezhet ki.
(2) A miniszteri biztos feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. A miniszteri biztos a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét utasíthatja.
(3) Veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását – helyszínre érkezésétől – a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át.
(4) Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.
(5) Veszélyhelyzetben az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője rendeli el.
A miniszteri biztos kinevezése nem jogszabállyal történik. Dr. Bakondi György tű. altábornagyot az 1/2010. (VI.4.) BM utasítással nevezték ki, 2010. június 5-i hatállyal. A kinevezése legfeljebb 6 hónapra szólhatott. Kérdés az, hogy mikor hosszabbították meg biztosi kinevezését?
Az biztosnak látszik, hogy Bakondi úr jelenleg csak főigazgatója a BM OKF-nek. Azaz csütörtökön nem létezett miniszteri biztos, így a törvény 46.§-a nem is volt alkalmazható.
A sajtó közreadott egy télügyi biztosi kinevezésről szóló PR kommunikációt. Ez remek, csak az a baj, hogy ebből semmi nem igaz. Ugyanis nem lelhető fel olyan intézkedés, mely a jogszabályoknak megfelelne. Jogi álláspontomat a BM OKF egyik jogásza sem tudta megcáfolni.
ÖSSZEFOGLALÁS:
A) Az unortodox gazdaságpolitika mindenütt a megszorításokat érvényesíti, meggondolatlanul, felelőtlenül, gyakran egyenesen jogellenesen. A közutak kezelésével foglalkozó szervezeteket nem fejni kell, hanem azokat működőképes állapotban tartani.
B) Az elvonások miatt nem csak március idusán, hanem január közepén is katasztrofális állapotok uralkodtak annak ellenére, hogy mindazon állampolgár, aki már túljutott saját falujának határain, és esetleg Ausztria területére tévedett télidőben, megtapasztalhatta, hogy a havazás nem olyan időjárási körülmény, mely katasztrófát okoz 3-4 cm-es havazást követően.
C) Az egész M1-es autópályát érintő anomália lehetett volna egy „sima” közúti balesettel összefüggő műszaki mentési kérdés is. Ezt azonban az arra illetékes szervek képtelenek voltak megoldani. Ez az oksági folyamat vezetett ahhoz, hogy az ÁAK munkagépei is beszorultak a dugóba.
D) A mulasztások jellegéből fakadóan a felelősök kötelessége az oksági lánc átvágása lett volna, azaz annak a folyamatnak a megakadályozása, hogy az eredmény bekövetkezzen. A szalagkorlát átvágása, a terelések megvalósítása, a visszafordítás, a szakaszra való behajtás megakadályozása, etc. mind olyan cselekményeket igényeltek volna, melyet az ORFK koordinálni tudott volna. Ehhez nem lett volna szükség „törzsre”, és kormányzati PR tevékenységre.
E) A rendelkezésemre álló rész-információk alapján az tűnik ki, hogy közútkezelők munkájának végzéséhez a rendőrségi törvény alapján kötelezőnek tűnő segítséget kellett volna megadni. E törvényi kötelezettség vétkes megszegése folytán alakult ki ok-okozati viszonyban olyan vészhelyzet, melyet az időjárás csak a legcsekélyebb mértékben okozott. Ugyanis az út folyamatos tisztításával nem halmozódhattak volna fel olyan hódombok, melyet később homlokrakodókkal kellett eltávolítani. A folyamatos úttisztítás csak folyamatos gépjármű-forgalom mellett biztosítható.
F) A kamionforgalom tilalmának kimondása kapcsán történt mulasztás okán azt kell megvizsgálni, hogy aki mulasztott, egyáltalán láthatta-e előre az oksági folyamatokat. Az általános élettapasztalat alapján vérható volt, hogy súlyos balesetek történnek.
G) Az M1-es autópályán keresztbe fordult kamionok mentésével kapcsolatban súlyos mulasztás terheli azon szervezetet, mely a mentést végezte. Ugyanis, ha látták, hogy 10 óra szükséges ahhoz, hogy végezzenek a munkájukkal, akkor erre figyelmeztetni kellett volna a közút kezelőjét és a rendőrséget. Ha ezt elmulasztották, akkor a felelősség megállapítható. Ha jelezték, akkor a szolgálati kötelezettségszegést kell megvizsgálni az intézkedni jogosult és köteles rendőrtisztek kapcsán.
H) Végül, ha minden egyes szerv mindent szabályszerűen jelzett, akkor a felelősség kérdésében eljutunk Önhöz. A következtetések levonása nem az én reszortom. Csak fájlalom, hogy a jogszabály-szerkesztési mulasztások és a politikai hajcihő elvette a kormányzat józan eszét, és kínos görccsel a gyomromban szemlélhettem tehetetlenségüket és alkalmatlanságukat.
Kérem, jelen beadványomat juttassa el az intézkedésre jogosult és köteles ügyészi szerveknek, továbbá saját hatáskörében folytasson le vizsgálatot. Az Ön miniszteri, jogi felelősségével kapcsolatban továbbítsa levelemet a Miniszterelnök úrnak.
Tagyon, 2013. március 18.
Tisztelettel:
Dr. Marczingós László
Posted in 
március 7th, 2013 | Author: donmarcello
Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégium
1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.
1535 Bp. Pf. 887.
Dr. Maka Mária
Kollégiumvezető
r é s z é re
Tisztelt Kollégiumvezető Asszony!
Először is hagy köszönjem meg, hogy a mai nap délelőttjén dr. Tóth Gyula bíró úr visszahívott és szóban tudtuk röviden megbeszélni az informatikai problémát.
Levelem, és tegnapi telefonos megkeresésem előzménye nem más, minthogy 2013. január 1-től élni szerettem volna az elektronikus eljárás adta lehetőségekkel. Tudtam, hogy kezdetben számos gonddal kell majd megküzdeni, így kértem ügyfeleim kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy ne papír alapon indítsam meg az eljárást.
Nem lehet kétséges, hogy már rövidebb távon is csak előnyét élvezzük a számítástechnikai vívmányoknak, pláne úgy, hogy a cégeljárásokban, illetve az FMH ügyekben a lehető leginkább segíti mindenki munkáját a kifejlesztett rendszer.
Bevallom, 2012. év végén kételkedtem abban, hogy a Pp. módosítás gyakorlati alkalmazása sikerrel járhat, így igyekeztem az első kereset benyújtását megelőzően konzultálni a törvényszéki polgári irodával, az ügyvédi kamarák azon tagjaival, akik várhatóan jártasak lesznek az informatikai kérdésekben.
Soha nem tagadom le felelősségemet akkor, amikor kiderül tévedésem. Egyrészről nem ildomos, másrészről nem vezet sehová. Ugyanezt az őszinteséget kaptam akár az irodai tisztviselőktől, akár az OBH informatikusaitól, és akár azon gazdasági bíráktól, akikkel volt szerencsém néhány szót váltani.
Így került sor első keresetlevelem benyújtására még január első felében. A beadvány elkészítéséhez különös segítséget jelentett az, hogy az adóbevallásaimat évek óta saját magam készítem és töltöm fel az ABEV rendszerében az ÁNYK program használatával, az Ügyfélkapu segítségével.
Eleinte furcsán tekintettem arra a megoldásra, hogy amennyiben a cégeljárások informatikai rendszere hosszú ideje jól működik, amennyiben a közjegyzői FMH rendszer jól működik, akkor miért kell egy harmadik utat járni, és annak összes problémáját magunkra venni, de azzal nyugtattam magamat, hogy ha az OBH áll a dolog mögött, az csak és kizárólag jó lehet.
Nos, nem így történt, és ezen nem is tudok meglepődni.
A Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, Dr. Homoki Péter ügyvéd kollégám egyik sajtónyilatkozata irányította rá a figyelmemet a http://www.birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal cím alatt fellelhető bírósági tájékoztatóra. Az Új Széchenyi Terv keretén belül, az NFÜ égisze alatt súlyos százmilliókból felállított rendszer kapcsán minimálisan elvárható volt a pontos és szakszerű tájékoztatás. Mert ugyan, mi ügyvédek és bírák lehetünk járatlanok a kérdésben, de azok, akik felhasználják a súlyos százmilliókat, azok nem.
Az elektronikus kommunikáció kérdésein lassan és megfontoltan haladtam végig, és számomra a végén csak az volt a kérdés, hogy az ÁNYK program használata során milyen elektronikus dokumentumot kell használnom. Mivel ügyvédi irodám eleve küszködik az archiválási kötelezettséggel, gondoltam, a PDF formátum jelen esetben is megfelelő lesz, ha a cégeljárás során már bevett eljárás.
A 3.3 alatti rész az elektronikus űrlaphoz mellékletként csatolható elektronikus dokumentumok (http://www.birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/33-az-elektronikus-urlaphoz-mellekletkent-csatolhato-elektronikus) követelményéről szól. Mivel nincsen felhatalmazásom arra nézve, hogy az OBH-nál okosabb legyek, a magam részéről betartottam a PDF formátumok használatának kötelezettségét.
Irodám a MOKKA szoftvert használja, és szakmai gyakorlatom azt mondatja velem, hogy egy PDF formátumot csak úgy, szimplán nem lehet ellátni elektronikus aláírással. Ilyen céllal egy MOKKA dossziét kell létrehozni, és abba kell becsomagolni az elektronikusan aláírt PDF file-t. Így járunk el a cégeljárások során is. Mivel az es3 kiterjesztésű dokumentumot az OBH kerek perec kizárta az elfogadott dokumentumok közül, annak ellenére nem használtam, hogy így nem tudtam elektronikus aláírással ellátni a csatolt okiratokat.
Hirtelen nem is tudom, hány esetben nyújtottam be így keresetet, de arra emlékszem, hogy egyik esetben napokon belül meg is kaptam a Raiffeisen Bank elleni, un. deviza alapú hitel érvénytelenségével kapcsolatosan benyújtott keresetem idézés kibocsátása nélküli elutasítását. A bírósági végzés egy es3 kiterjesztésű file volt, melyet a MOKKA szoftverrel megnyitottam, elolvastam, archiváltam, majd a végzés elleni fellebbezést is előterjesztettem a szokott módon.
Sajnos az egész rendszer óriási hibája, hogy a törvényszéki eljárásokban lehetséges elektronikus iratot csatolni, és kötelezettséget vállalok az elektronikus eljárásra, ám a fellebbezés utóirataként ismételten csak a Törvényszék felé tudok előterjeszteni beadványt elektronikusan. Mivel nem ugrálhatok vissza a papír alapra, a konkrét ügyben „egyéb beadvány” címén egészítettem ki fellebbezésemet, melyet a Törvényszék iktatott és csak remélni merem, hogy az Ítélőtáblára át is tették az iratot.
Azaz, ha már az eljárás egészére vonatkoznia kell, avagy kellene az elektronikus eljárásnak, akkor hihetetlen, hogy csak az elsőfokú eljárásra korlátozták a csillagászati összegekből, ám átgondolatlanul megszerkesztett metodikát.
A hidegzuhany akkor ért, amikor 2013. március 5. napján e-szignóval ellátott végzést kaptam egy adott ügyben. ezt idézem az alábbiakban:
„A jogi képviselővel eljáró felperesek a keresetlevelüket a Pp. 394/B.§-ának (2) bekezdése szerint elektronikus úton nyújtották be. Az elektronikus úton benyújtott keresetlevélen a jogi képviselőnek az elektronikus aláírása nem szerepelt.
A 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 3.§-ának (3) bekezdése szerint a bírósági eljárások különböző típusaiban eljárási cselekményeket akkor lehet elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve csak elektronikusan aláírt dokumentum, illetve elektronikus aláírás felhasználásával foganatosítani, ha ezt az eljárás típusra vonatkozó jogszabály kifejezetten lehetővé teszi. Az (5) bekezdés szerint ez esetben ha a vonatkozó jogszabály írásos formát ír elő, e követelménynek elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum használatával lehet eleget tenni.
A beadvány, így a keresetlevél is irat, csak írásos formában létezik. Ha az elektronikus dokumentum nincs aláírva, az a 2001. évi XXXV. törvény 3.§-ának (5) bekezdése szerint azt jelenti, hogy nincs írásban előterjesztve. Ezáltal az írásban elő nem terjesztett keresetlevél nem tartalmazhatja a Pp. 121.§-ában foglaltakat.
A Pp. 124.§-ának (2) bekezdés a) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a Pp. 121.§-ának (1) bekezdésében foglaltakat. Mivel a fent kifejtettek szerint a keresetlevél írásban előterjesztésre nem került, nem kerültek előterjesztésre annak a Pp. 121.§-ának (1) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemei sem. A bíróság ezért a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A bíróság a 2. számú hivatalos feljegyzésben rögzítetten rövid úton megkereste a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, melynek tájékoztatása szerint a keresetlevélhez eljárási illeték a jelen végzés meghozatalának napjáig nem került befizetésre. A jogi képviselővel eljáró felperesek tehát illetékfizetési kötelezettségének sem tett eleget, ezért a keresetlevelet a bíróságnak a Pp.124.§-ának (2) bekezdés c) pontja alapján is – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – idézés kibocsátása nélkül el kellett utasítania.
A bíróság a felpereseket az 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 58. §-ának (1) bekezdés f) pontja alapján mérsékelt összegű illeték megfizetésére a 6/1986 (VI. 26.) IM. rendelet 13. §.-ának (2) bekezdése szerint egyetemlegesen kötelezte. A bíróság az illeték összegének az Itv. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti megállapításánál figyelemmel volt arra, hogy a felperesek keresete valós tárgyi keresethalmazatot tartalmazott.
A bíróság figyelmezteti a felpereseket, hogy amennyiben a keresetlevelüket a Pp. 132. §-ának (1) bekezdése szerint újra benyújtják, azt a jogi képviselőjüknek a Pp. 394/G. §-ának (5) bekezdésében írt módon alá kell írnia, valamint ugyanilyen formában kell benyújtania az ügyvédi meghatalmazását is.”
Azon kívül, hogy az illetéket rendben megfizettem határidőben, de az iroda nem észlelte, és a fentieken túlmenően, egy kicsit foglalkoznom kellett magával a jogkérdéssel is:
A kiindulópont a Pp. 394/G. § (5) bekezdése, amire egy idézés kibocsátása nélküli elutasító végzés hivatkozhat:
Pp. 394/G. § (5) A bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az Országos Bírósági Hivatal útján kell benyújtani. A félnek a beadványt és mellékletét legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére. A fél beadványát a bíróság elektronikus aláírása nyilvános kulcsával titkosítva küldheti meg a bíróság részére. A fél beadványa részeként a bíróság részére megküldheti elektronikus aláírása nyilvános kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot a fél nyilvános kulcsával titkosítva kézbesíti a fél részére.
Ehhez képest minősül drámainak az OBH hivatalos tájékoztatója, pontosabban annak tárgyi tévedése, mely konkrétan félrevezeti a jóhiszeműen eljáró feleket. Ha ugyanis az es3 kiterjesztés nem elfogadott, akkor az OBH törvénysértő módon korlátozza a felek eljárási jogait és ez súlyosan sérti a fair eljárás követelményét. Ugyanis a “szavak általánosan elfogadott jelentése” szerint ennek a pontnak nem az az üzenete, hogy egyébként a PDF-eket becsomagolva és elektronikus aláírással ellátva más formátumok is elfogadhatóak.
Tehát a 3.3 pontban egyértelműen kellett volna utalni mindazon formátum használatának szükségességére, mely alkalmas az elektronikus aláírás használatára.
Ennek hiányában hiába mondja azt a tájékoztató, hogy “az elektronikus űrlaphoz mellékletként csatolt elektronikus dokumentumot minden esetben szükséges legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátni.” Megjegyzendő, hogy itt valójában ez a tájékoztatás még kevesebbet mond, mint a Pp. 394/G. § (5) bekezdése, hiszen az azt mondja, hogy a “beadványt és mellékletét” is legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.
Az pedig az el nem várható kategóriába sorolható, hogy valaki a tájékoztatás 3.1. pontjából jöjjön rá arra, hogy a 3.3. pont hiányos. A tájékoztató 3.1. pontja így szól:
“3.1. Az elektronikus kapcsolattartást az Országos Bírósági Hivatal rendszere, valamint a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 43. címében szabályozott ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás, mint kézbesítési rendszer biztosítja.”
Végignézve ezt a Kormányrendeletet, az igen sok helyen rendelkezik az elektronikus aláírásról, és egyértelművé teszi, hogy a rendszernek, így az OBH rendszerének is erre képesnek kell lennie. Így a vonatkozó jogszabályból is az következik, hogy es3 feltöltésére a rendszer kezdettől, azaz 2013. január 1-től képes kell, hogy legyen.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a 3.3. pont ellenére mindenki elsőre is megpróbálja az es3 kiterjesztést, mert annyira erős a 3.3. pontnak az az üzenete, hogy az ott felsoroltakon kívül nincs egyéb elfogadott formátum.
Ennek következtében elképzelhető, hogy a Pp. 78. § (5) bekezdése szerint a bíróság érdekkörében felmerült – egyébként elhárítható – ok következtében keletkező költségnek lehessen nyilvánítani a 10 %-os mérsékelt összegű illetéket, mivel kétségtelen, hogy a tájékoztató 3.3-as pontja nem felhasználóbarát, és félrevezető mind a szerkesztése, mind a tartalma, pontosabban a tartalom hiányossága.
Ami az idézés kibocsátása nélküli elutasítást illeti, mindenképpen külön csoportot alkotnak a XXVI. fejezet alá tartozó perek:
Pp. 386/C. § (1) A kiemelt jelentőségű perekben a bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), és a szükséges intézkedéseket megteszi. A bíróság a keresetlevél érkezésétől számított 60 napon belülre köteles a per első tárgyalását kitűzni, kivéve, ha a törvény a határidő kezdő időpontját illetően korábbi időpontot határoz meg. A tárgyalási időpontra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a fél részére a tárgyalásra szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez szükséges idő a tárgyalás határidőn belüli megtartását nem teszi lehetővé.
Ebből következik, hogy ha a keresetlevél benyújtásától számítva eltelt a 8 nap, és az adott bíróság már rendelkezett is a soron kívüliség elrendeléséről, akkor ezt követően akkor sincs helye az elektronikus aláírás hiányára való hivatkozással az idézés kibocsátása nélküli elutasításnak, ha – a rendszerrel szintén most ismerkedő – eljáró bíró már észleli ezt. Mivel azonban el kell kerülni, hogy ez később permegszüntető okká váljon, az újbóli, elektronikus aláírással ellátott benyújtás megfelelő megoldás.
És így is kellett tennem a tegnapi napon egy olyan 4,8 milliárdos pertárgy értékű perrel, mely egyébként országos jelentőséggel bír. Miután elolvastam a fenti idézett elutasító végzést, hamar görcsbe rándult a gyomrom, és a szemem előtt pörgött le tucatnyi elutasító végzés indokolása. Pánikszerűen kerestem meg Önt, illetve a Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztályát.
A keresetlevelet és mellékleteit egyenként csomagoltam es3 dossziéba, és újra benyújtottam azt. Ám vajon mi lesz azzal az üggyel, ahol a választottbírósági szerződés vélt vagy valós léte miatt utasították el a keresetemet, és fellebbeztem meg a döntést az Ítélőtáblához. Ha most a másodfok azt mondja, hogy nem csupán a kereset, hanem a fellebbezésem is szabálytalanul került előterjesztésre, és ügyfelem kezdheti az egész eljárást elölről, akkor engem nehezen lehet majd ki-, vagy felmosni a szakmai mulasztás vétsége alól.
A tegnapi napon rohammunkában szerkesztettem át az összes korábbi beadványomat, miután észleltem, hogy az es3 file „átcsúszik a rendszeren.
A Magyar Ügyvédi Kamara mellett informatikai szakértőként megjelenő, nálam sokkal jobban képzett ügyvéd kollégám így fogalmazott felém:
From: Homoki, Peter [mailto:[email protected]]
Sent: Wednesday, March 06, 2013 2:41 PM
To: László Marczingós
Cc: [email protected]
Subject: RE: Válasz: [CMCK-Budapest.FID49439]
Tisztelt Kolléga!
Kérem engedje meg, hogy a MÜK tárgyban kijelölt kapcsolattartójaként közvetlenül is válaszoljak megkeresésére.
Először is nagyon köszönöm, hogy a tapasztalatát megosztotta velünk!
Hamarosan közzétesz a MÜK a tárgykörben egy szélesebb körű tájékoztatás, az OBH-val folytattunk közvetlen egyeztetést.
Azt szeretném megerősíteni, hogy az ÁNYK a három formátum közül technikailag csak az ES3, dosszie és PDF formátum csatolását engedi, ODT és DOC fájlt nem (azaz technikailag sem lehet csatolni, hiába fogadná el elviekben a bíróság). Ettől függetlenül ügyfélkapun közvetlenül még fel lehet tölteni más dokumentum formátumot is, ahogyan Önnek is sikerült.
Éppen emiatt az Ön által hivatkozott OBH-s tájékoztatás maga is téves, ezt haladéktalanul jelezzük is az OBH-s kapcsolattartónak, hogy távolítsák el, mert csak zavart okoz.
A OBH-val folytatott egyeztetés tartalma összhangban van azzal, amit a Fővárosi Ítélőtábla végzése is rögzített, miszerint a bíróság éppen azt várja el, hogy elektronikusan alá legyen írva a melléklet, amire technikailag úgy van lehetőség, ha ES3 vagy az azonos tartalmú, de más kiterjesztésű DOSSZIE fájlnevet csatolja az ÁNYK segítségével. (Persze ES3 vagy DOSSZIE aláírás nélkül is technikailag csatolható, de ilyen esetben a végkimenetel ugyanaz lesz, mint amit Ön is írt.)
A második kérdését illetően pedig az volt az OBH kérése, hogy mellékletenként önálló ES3 állományokat képezzünk (azaz pl. az F/1. mellékletet tartalmazó meghatalmazás egy ES3 fájl, F/2. mellékleten szereplő egyik okirati bizonyíték másik ES3 fájl), és azokat külön csatolmányként töltsük be az ÁNYK segítségével.
A részletes tájékoztató közzététele folyamatban van, remélem, hogy minél előbb elérhető lesz mindenki számára.
Üdvözlettel:
Homoki Péter
Dr. Péter Homoki
Senior Associate, ügyvéd
Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda
Összességében, ha a jogszabályi környezet és a technikai feltételek megfelelőek is, az elektronikus eljárásokban a tájékoztatás minősége kiemelten nagy szerepet kap. Hasonlóan az adóbevallások kiemelten fontos kitöltési útmutatóihoz, a Pp. elektronikus kapcsolattartására vonatkozó OBH tájékoztatásnak mindenre kiterjedőnek, pontosnak és “felhasználóbarátnak” kell lennie, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, amikor a bíróság a saját érdekkörében elkövetett hiányosságot esetleg a peres felekkel, a jogi képviselő szemszögéből az ügyfelekkel fizetteti meg.
Fentiek alapján meglátásom az, hogy az OBH téves tájékoztatása körében ne elutasítással éljen a T. Törvényszék, hanem valahogy hiánypótlás keretén belül próbálják meg kezelni az informatikai problémát. Ugyan erre a Pp. nem igazán ad lehetőséget, de a törvényhozó akarata nem irányulhat arra, hogy az OBH téves tájékoztatása miatt minősüljön szabálytalanul benyújtottnak egy ügyvédi beadvány.
Visszatérve a konkrét elutasításhoz:
Ha megfellebbezem a döntést, akkor az egész ügy jegelődik vagy egy évre. Ráadásul ettől még nem lesz elektronikusan aláírva a beadvány. Ha újra benyújtom a keresetet, akkor az illetéket le kell rónom, és ügyfelemtől nem is merem elkérni újra az illeték összegét, mert szégyellem magam más helyett is. Ebben az esetben azonban nekem kell viselnem a kárt? Ami jelen esetben „csak” 36.000.-Ft, de lehetne ez 150.000.-Ft is.
Talán kicsit elkanyarodván a konkrét esetektől, de szeretném felvetni annak szükségességét, hogy bizonyos időközönként szerencsésnek találnám az ügyvédi kar, az ügyészi kar és a bírói kar együttes ülését és formalitások nélküli megbeszélését az olyan kérdésekben, melyek az igazságszolgáltatás egészére kihathatnak. Jól működő angolszász példa a „kötelező ebédek” rendszere. Ügyvédként ugyanis hatalmas falként magasodik előttem valami megfoghatatlan félelem a bírók és ügyészek részéről, amikor egy elvi, elméleti szakmai kérdés konzultációját kezdeményezem. Az un. deviza alapú hitelek jogi kérdéseinek ügyében a Kúria nagyszerű kezdeményezése volt az előkészítés nyílttá tétele, ám az – szerintem – balul sült el. Ugyanis abban végül csak bírák, ügyvédek és ügyészek nem vettek részt, ám a „civil társadalom” megannyi része, aki jelen voltak, hozzászóltak, a törvényszéki eljárásokban nem jelenhetnek meg képviselőként sem.
15 éve cipelem magammal ezt a gondolatot, és azt a fájdalmat, hogy saját évfolyam-, vagy csoporttársaim sem mernek leülni velem egy kávéra, mert könnyen ránk süthetik a korrupció bélyegét. Közben sajnálatosan fordul elő az, hogy a bíróságok tanácsainak jogi álláspontja a szélrózsa összes irányába mutat. Ez senkinek nem jó.
Egy együttes gondolkodás nem a korrupció melegágya, hanem az egyetemi tanulmányok sokkal magasabb szinten való folytatása. Nálunk Veszprémben a kamarai vezetés szorgalmazza azt, hogy legalább január első napjaiban ügyészek, bírák, ügyvédek kollégaként koccintsanak egymással, hiszen egy és ugyanazon bibliából dolgozunk. Nem egymás ellensége vagyunk, hanem egymás nélkül létezni sem tudnánk.
Nagyon remélem, hogy egy felgyorsult, informatikai társadalomban van még remény az emberi szóra és a megfontolt gondolkodásra.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
Tagyon, 2013. március 7.
Tisztelettel:
dr. Marczingós László
március 1st, 2013 | Author: donmarcello
Drága Paola néni,
Jó régen jelentkeztem már levelemmel, de aggaszt mindaz, ami hír jön otthonról, így tollat ragadok, és rákérdezek: minden rendben van Itáliában? Mert ha nincsen, az sem olyan nagy baj, végül is a Római Birodalom is összeomlott, sok deformált testű és agyú császárt lemészároltak, és a végén még a barbárok is normálisabbak voltak, mint a szent előkelőségek. Ezt is valahogy majd túléljük.
A minap láttam két ismerős séfet a televízióban. Antonio Carluccio és Gennaro Contaldo azon tanakodott, hogy például Firenzében miért tiltanak be olyan kertészeteket, melyek nem “igazi olasz” zöldségeket nevelnek. Azon már csak nevetek, hogy mostani hazám, Magyarországon is a “hungarikum” neve alatt próbálnak elsütni terméket és gondolatot, habár adott esetben mindegyik rothadt, de azon meglepődtem, hogy az “italikumnak” minősülő paradicsom, burgonya vagy kukorica mennyi latin eredetű. Úgy látszik, az őrület ragályos. Ha még az is kiderül Nálatok – ott lent, Sziciliában – hogy a gyerekek seggén kis piros pötty van, akkor kómába esem azonnal.
Mostanában sokat tanakodom azon, hogy miért vagyunk mi, olaszok néhány embernek etalon, és azon is, hogy mi az az “olasz”. Ugyanis a szó -olasz- legalább olyan, mint a -magyar- hiszen a kun és jász mennyiben magyar és a millió apró darabból összeálló Olaszországban mennyiben lehet a firenzeieket, a rómaiakat, a nápolyiakat vagy a palermóiakat egy kalapba söpörni. Azt gondolom, odahaza mindenki tudja, mit jelent saját falújának, városának hagyománya. Nem csak másként nézünk ki, másképpen viselkedünk, de még a spagettink is más. És ez a szép benne.
Olyan könnyen odadobják sokan érvelésként, hogy a ristretto az igazi, és csak az van, semmi más, de könyörgöm, a világ a ristretton nevelkedik, és aki nem ezt szippantja ki a kávégépből, az nem ember? Mint világlátott ember, én már ittam sokféle kávét Európában: Lisszabonban a Brasil kávéházban, Budapesten a régi New York kávéházban, Bécsben a Demel-ben, vagy odahaza, Noto-ban a Caffe Sicilia-ban. A kávét mindenütt tisztelik, csak más sütit eszünk mellé. És maga a kávéfőzés tudománya is más és más. Azt kimondani, hogy a olasz ristretto a bajnok, nem lehet. Ugyanis Lisszabon brazil kávéját nem lehet összetéveszteni egy bécsi kávéval, miként más Budapest presszója egy szicíliai feketétől. És ez a szép benne.
Azt gondolom, Itálián kívül rosszul ítélnek meg minket. Mi nem állítjuk azt, hogy csak mi vagyunk a legjobbak, az egyedüliek. De itt Magyarországon képtelenek az emberek arra, hogy a világ sokszínűségét szeressék és tiszteljék. Olvasom a divatcikkeket, megannyi csontkollekció, életre alkalmatlan lánykát kiáltanak ki hercegnőnek, és megannyi magamutogató pojácát stílusosnak. De mi nem ehhez szoktunk, drága Paola néni, nemde? Az ilyen vézna lányok egy kecskét nem tudnának megfejni, nemhogy egy rendes vasárnapi ebédet megfőzni a családnak. És hol van bennük a lényeg: az ÉLET?
Nézem ezeket a furcsa hajlamú “férfiakat” Milánóban a bokalengő gatyáikban, vézna testalkatukkal. Valahogy az jut az eszembe, az ilyen fiúkat szerették a patríciusok ágyba vinni a Birodalom fényes ege alatt. Mert Róma mindent megengedhetett magának, minden elő is fordult, majd az lett a veszte. Most megint azt kellene csodálni, fetisizálni, mely romba dönt? Mert ugye mit érdekel bennünket, ha két férfi egymást szereti, és mindkettő bohócnak öltözik. Az ő dolguk, de csak ne kelljen eldobni klasszikus öltönyömet azért, mert nem vagyok benne stílusos?
Azt hiszem, Itáliában ez senkit nem érdekel, élik az emberek a napjaikat spagettitől spagettiig, isszák remek boraikat, csettintenek egy szép nő láttán, és kiélvezik a napsütést. Az esti órákban, amikor elmúlik a nyári hőség, az egész város kint van a főtéren, és egymással beszélgetnek a barátok, ismerősük. Ellenben itt Magyarországon a társadalmi élet maximálisan annyi, hogy ha elgáncsoltuk a szomszédunkat, akkor keresünk más ellenséget, akibe hátulról tőrt döfhetünk.
Azt hittem, hogy Szicília és a maffia a pokol, de tévedtem, odahaza a keresztapákat egymás után rángatják ki a barlangjaikból, ám itt még miniszter is lehet bármelyikből. És én ezt nem értem.
Egyszerűen, a mindennapok zavarodtak végérvényes össze: nincsen érték, nincsen mérték, nem tesznek különbséget az emberek jó és rossz között, csak azt nézik, mi számukra a hasznos. És ebben nem lehet élni.
Drága Paola néni!
Tartsatok ki, tiszteljétek a hagyományokat, üljetek vasárnaponként tucatnyian az asztalnál, és becsüljétek a paradicsomos, bazsalikomos házi spagettit!
Ölel szerető unokaöcséd,
Marcello