Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégium

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Bp. Pf. 887.

 

Dr. Maka Mária

Kollégiumvezető

r é s z é re

Tisztelt Kollégiumvezető Asszony!

 

 

Először is hagy köszönjem meg, hogy a mai nap délelőttjén dr. Tóth Gyula bíró úr visszahívott és szóban tudtuk röviden megbeszélni az informatikai problémát.

 

Levelem, és tegnapi telefonos megkeresésem előzménye nem más, minthogy 2013. január 1-től élni szerettem volna az elektronikus eljárás adta lehetőségekkel. Tudtam, hogy kezdetben számos gonddal kell majd megküzdeni, így kértem ügyfeleim kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy ne papír alapon indítsam meg az eljárást.

 

Nem lehet kétséges, hogy már rövidebb távon is csak előnyét élvezzük a számítástechnikai vívmányoknak, pláne úgy, hogy a cégeljárásokban, illetve az FMH ügyekben a lehető leginkább segíti mindenki munkáját a kifejlesztett rendszer.

 

Bevallom, 2012. év végén kételkedtem abban, hogy a Pp. módosítás gyakorlati alkalmazása sikerrel járhat, így igyekeztem az első kereset benyújtását megelőzően konzultálni a törvényszéki polgári irodával, az ügyvédi kamarák azon tagjaival, akik várhatóan jártasak lesznek az informatikai kérdésekben.

 

Soha nem tagadom le felelősségemet akkor, amikor kiderül tévedésem. Egyrészről nem ildomos, másrészről nem vezet sehová. Ugyanezt az őszinteséget kaptam akár az irodai tisztviselőktől, akár az OBH informatikusaitól, és akár azon gazdasági bíráktól, akikkel volt szerencsém néhány szót váltani.

 

Így került sor első keresetlevelem benyújtására még január első felében. A beadvány elkészítéséhez különös segítséget jelentett az, hogy az adóbevallásaimat évek óta saját magam készítem és töltöm fel az ABEV rendszerében az ÁNYK program használatával, az Ügyfélkapu segítségével.

 

Eleinte furcsán tekintettem arra a megoldásra, hogy amennyiben a cégeljárások informatikai rendszere hosszú ideje jól működik, amennyiben a közjegyzői FMH rendszer jól működik, akkor miért kell egy harmadik utat járni, és annak összes problémáját magunkra venni, de azzal nyugtattam magamat, hogy ha az OBH áll a dolog mögött, az csak és kizárólag jó lehet.

 

Nos, nem így történt, és ezen nem is tudok meglepődni.

 

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, Dr. Homoki Péter ügyvéd kollégám egyik sajtónyilatkozata irányította rá a figyelmemet a http://www.birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal cím alatt fellelhető bírósági tájékoztatóra. Az Új Széchenyi Terv keretén belül, az NFÜ égisze alatt súlyos százmilliókból felállított rendszer kapcsán minimálisan elvárható volt a pontos és szakszerű tájékoztatás. Mert ugyan, mi ügyvédek és bírák lehetünk járatlanok a kérdésben, de azok, akik felhasználják a súlyos százmilliókat, azok nem.

 

Az elektronikus kommunikáció kérdésein lassan és megfontoltan haladtam végig, és számomra a végén csak az volt a kérdés, hogy az ÁNYK program használata során milyen elektronikus dokumentumot kell használnom. Mivel ügyvédi irodám eleve küszködik az archiválási kötelezettséggel, gondoltam, a PDF formátum jelen esetben is megfelelő lesz, ha a cégeljárás során már bevett eljárás.

 

A 3.3 alatti rész az elektronikus űrlaphoz mellékletként csatolható elektronikus dokumentumok (http://www.birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/33-az-elektronikus-urlaphoz-mellekletkent-csatolhato-elektronikus) követelményéről szól. Mivel nincsen felhatalmazásom arra nézve, hogy az OBH-nál okosabb legyek, a magam részéről betartottam a PDF formátumok használatának kötelezettségét.

 

Irodám a MOKKA szoftvert használja, és szakmai gyakorlatom azt mondatja velem, hogy egy PDF formátumot csak úgy, szimplán nem lehet ellátni elektronikus aláírással. Ilyen céllal egy MOKKA dossziét kell létrehozni, és abba kell becsomagolni az elektronikusan aláírt PDF file-t. Így járunk el a cégeljárások során is. Mivel az es3 kiterjesztésű dokumentumot az OBH kerek perec kizárta az elfogadott dokumentumok közül, annak ellenére nem használtam, hogy így nem tudtam elektronikus aláírással ellátni a csatolt okiratokat.

 

Hirtelen nem is tudom, hány esetben nyújtottam be így keresetet, de arra emlékszem, hogy egyik esetben napokon belül meg is kaptam a Raiffeisen Bank elleni, un. deviza alapú hitel érvénytelenségével kapcsolatosan benyújtott keresetem idézés kibocsátása nélküli elutasítását. A bírósági végzés egy es3 kiterjesztésű file volt, melyet a MOKKA szoftverrel megnyitottam, elolvastam, archiváltam, majd a végzés elleni fellebbezést is előterjesztettem a szokott módon.

 

Sajnos az egész rendszer óriási hibája, hogy a törvényszéki eljárásokban lehetséges elektronikus iratot csatolni, és kötelezettséget vállalok az elektronikus eljárásra, ám a fellebbezés utóirataként ismételten csak a Törvényszék felé tudok előterjeszteni beadványt elektronikusan. Mivel nem ugrálhatok vissza a papír alapra, a konkrét ügyben „egyéb beadvány” címén egészítettem ki fellebbezésemet, melyet a Törvényszék iktatott és csak remélni merem, hogy az Ítélőtáblára át is tették az iratot.

 

Azaz, ha már az eljárás egészére vonatkoznia kell, avagy kellene az elektronikus eljárásnak, akkor hihetetlen, hogy csak az elsőfokú eljárásra korlátozták a csillagászati összegekből, ám átgondolatlanul megszerkesztett metodikát.

 

A hidegzuhany akkor ért, amikor 2013. március 5. napján e-szignóval ellátott végzést kaptam egy adott ügyben. ezt idézem az alábbiakban:

„A jogi képviselővel eljáró felperesek a keresetlevelüket a Pp. 394/B.§-ának (2) bekezdése szerint elektronikus úton nyújtották be. Az elektronikus úton benyújtott keresetlevélen a jogi képviselőnek az elektronikus aláírása nem szerepelt.

A 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 3.§-ának (3) bekezdése szerint a bírósági eljárások különböző típusaiban eljárási cselekményeket akkor lehet elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve csak elektronikusan aláírt dokumentum, illetve elektronikus aláírás felhasználásával foganatosítani, ha ezt az eljárás típusra vonatkozó jogszabály kifejezetten lehetővé teszi. Az (5) bekezdés szerint ez esetben ha a vonatkozó jogszabály írásos formát ír elő, e követelménynek elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum használatával lehet eleget tenni.

A beadvány, így a keresetlevél is irat, csak írásos formában létezik. Ha az elektronikus dokumentum nincs aláírva, az a 2001. évi XXXV. törvény 3.§-ának (5) bekezdése szerint azt jelenti, hogy nincs írásban előterjesztve. Ezáltal az írásban elő nem terjesztett keresetlevél nem tartalmazhatja a Pp. 121.§-ában foglaltakat.

A Pp. 124.§-ának (2) bekezdés a) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a Pp. 121.§-ának (1) bekezdésében foglaltakat. Mivel a fent kifejtettek szerint a keresetlevél írásban előterjesztésre nem került, nem kerültek előterjesztésre annak a Pp. 121.§-ának (1) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemei sem. A bíróság ezért a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította.

A bíróság a 2. számú hivatalos feljegyzésben rögzítetten rövid úton megkereste a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, melynek tájékoztatása szerint a keresetlevélhez eljárási illeték a jelen végzés meghozatalának napjáig nem került befizetésre. A jogi képviselővel eljáró felperesek tehát illetékfizetési kötelezettségének sem tett eleget, ezért a keresetlevelet a bíróságnak a Pp.124.§-ának (2) bekezdés c) pontja alapján is – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – idézés kibocsátása nélkül el kellett utasítania.

A bíróság a felpereseket az 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 58. §-ának (1) bekezdés f) pontja alapján mérsékelt összegű illeték megfizetésére a 6/1986 (VI. 26.) IM. rendelet 13. §.-ának (2) bekezdése szerint egyetemlegesen kötelezte. A bíróság az illeték összegének az Itv. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti megállapításánál figyelemmel volt arra, hogy a felperesek keresete valós tárgyi keresethalmazatot tartalmazott.

A bíróság figyelmezteti a felpereseket, hogy amennyiben a keresetlevelüket a Pp. 132. §-ának (1) bekezdése szerint újra benyújtják, azt a jogi képviselőjüknek a Pp. 394/G. §-ának (5) bekezdésében írt módon alá kell írnia, valamint ugyanilyen formában kell benyújtania az ügyvédi meghatalmazását is.”

 

Azon kívül, hogy az illetéket rendben megfizettem határidőben, de az iroda nem észlelte, és a fentieken túlmenően, egy kicsit foglalkoznom kellett magával a jogkérdéssel is:

 

A kiindulópont a Pp. 394/G. § (5) bekezdése, amire egy idézés kibocsátása nélküli elutasító végzés hivatkozhat:

Pp. 394/G. § (5) A bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az Országos Bírósági Hivatal útján kell benyújtani. A félnek a beadványt és mellékletét legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére. A fél beadványát a bíróság elektronikus aláírása nyilvános kulcsával titkosítva küldheti meg a bíróság részére. A fél beadványa részeként a bíróság részére megküldheti elektronikus aláírása nyilvános kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot a fél nyilvános kulcsával titkosítva kézbesíti a fél részére.

Ehhez képest minősül drámainak az OBH hivatalos tájékoztatója, pontosabban annak tárgyi tévedése, mely konkrétan félrevezeti a jóhiszeműen eljáró feleket. Ha ugyanis az es3 kiterjesztés nem elfogadott, akkor az OBH törvénysértő módon korlátozza a felek eljárási jogait és ez súlyosan sérti a fair eljárás követelményét. Ugyanis a “szavak általánosan elfogadott jelentése” szerint ennek a pontnak nem az az üzenete, hogy egyébként a PDF-eket becsomagolva és elektronikus aláírással ellátva más formátumok is elfogadhatóak.

 

Tehát a 3.3 pontban egyértelműen kellett volna utalni mindazon formátum használatának szükségességére, mely alkalmas az elektronikus aláírás használatára.

 

Ennek hiányában hiába mondja azt a tájékoztató, hogy “az elektronikus űrlaphoz mellékletként csatolt elektronikus dokumentumot minden esetben szükséges legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátni.” Megjegyzendő, hogy itt valójában ez a tájékoztatás még kevesebbet mond, mint a Pp. 394/G. § (5) bekezdése, hiszen az azt mondja, hogy a “beadványt és mellékletét” is legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.

 

Az pedig az el nem várható kategóriába sorolható, hogy valaki a tájékoztatás 3.1. pontjából jöjjön rá arra, hogy a 3.3. pont hiányos. A tájékoztató 3.1. pontja így szól:

 

“3.1. Az elektronikus kapcsolattartást az Országos Bírósági Hivatal rendszere, valamint a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet  43. címében szabályozott ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás, mint kézbesítési rendszer biztosítja.”

 

Végignézve ezt a Kormányrendeletet, az igen sok helyen rendelkezik az elektronikus aláírásról, és egyértelművé teszi, hogy a rendszernek, így az OBH rendszerének is erre képesnek kell lennie. Így a vonatkozó jogszabályból is az következik, hogy es3 feltöltésére a rendszer kezdettől, azaz 2013. január 1-től képes kell, hogy legyen.

 

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a 3.3. pont ellenére mindenki elsőre is megpróbálja az es3 kiterjesztést, mert annyira erős a 3.3. pontnak az az üzenete, hogy az ott felsoroltakon kívül nincs egyéb elfogadott formátum.

 

Ennek következtében elképzelhető, hogy a Pp. 78. § (5) bekezdése szerint a bíróság érdekkörében felmerült – egyébként elhárítható – ok következtében keletkező költségnek lehessen nyilvánítani a 10 %-os mérsékelt összegű illetéket, mivel kétségtelen, hogy a tájékoztató 3.3-as pontja nem felhasználóbarát, és félrevezető mind a szerkesztése, mind a tartalma, pontosabban a tartalom hiányossága.

 

Ami az idézés kibocsátása nélküli elutasítást illeti, mindenképpen külön csoportot alkotnak a XXVI. fejezet alá tartozó perek:

 

Pp. 386/C. § (1) A kiemelt jelentőségű perekben a bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), és a szükséges intézkedéseket megteszi. A bíróság a keresetlevél érkezésétől számított 60 napon belülre köteles a per első tárgyalását kitűzni, kivéve, ha a törvény a határidő kezdő időpontját illetően korábbi időpontot határoz meg. A tárgyalási időpontra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a fél részére a tárgyalásra szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez szükséges idő a tárgyalás határidőn belüli megtartását nem teszi lehetővé.

 

Ebből következik, hogy ha a keresetlevél benyújtásától számítva eltelt a 8 nap, és az adott bíróság már rendelkezett is a soron kívüliség elrendeléséről, akkor ezt követően akkor sincs helye az elektronikus aláírás hiányára való hivatkozással az idézés kibocsátása nélküli elutasításnak, ha – a rendszerrel szintén most ismerkedő – eljáró bíró már észleli ezt. Mivel azonban el kell kerülni, hogy ez később permegszüntető okká váljon, az újbóli, elektronikus aláírással ellátott benyújtás megfelelő megoldás.

 

És így is kellett tennem a tegnapi napon egy olyan 4,8 milliárdos pertárgy értékű perrel, mely egyébként országos jelentőséggel bír. Miután elolvastam a fenti idézett elutasító végzést, hamar görcsbe rándult a gyomrom, és a szemem előtt pörgött le tucatnyi elutasító végzés indokolása. Pánikszerűen kerestem meg Önt, illetve a Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztályát.

 

A keresetlevelet és mellékleteit egyenként csomagoltam es3 dossziéba, és újra benyújtottam azt. Ám vajon mi lesz azzal az üggyel, ahol a választottbírósági szerződés vélt vagy valós léte miatt utasították el a keresetemet, és fellebbeztem meg a döntést az Ítélőtáblához. Ha most a másodfok azt mondja, hogy nem csupán a kereset, hanem a fellebbezésem is szabálytalanul került előterjesztésre, és ügyfelem kezdheti az egész eljárást elölről, akkor engem nehezen lehet majd ki-, vagy felmosni a szakmai mulasztás vétsége alól.

 

A tegnapi napon rohammunkában szerkesztettem át az összes korábbi beadványomat, miután észleltem, hogy az es3 file „átcsúszik a rendszeren.

 

A Magyar Ügyvédi Kamara mellett informatikai szakértőként megjelenő, nálam sokkal jobban képzett ügyvéd kollégám így fogalmazott felém:

 

From: Homoki, Peter [mailto:Peter.Homoki@cms-cmck.com]
Sent: Wednesday, March 06, 2013 2:41 PM
To: László Marczingós
Cc: laszlo.reti@hu.pwclegal.com
Subject: RE: Válasz: [CMCK-Budapest.FID49439]

 

Tisztelt Kolléga!

Kérem engedje meg, hogy a MÜK tárgyban kijelölt kapcsolattartójaként közvetlenül is válaszoljak megkeresésére.

Először is nagyon köszönöm, hogy a tapasztalatát megosztotta velünk!

 

Hamarosan közzétesz a MÜK a tárgykörben egy szélesebb körű tájékoztatás, az OBH-val folytattunk közvetlen egyeztetést.

 

Azt szeretném megerősíteni, hogy az ÁNYK a három formátum közül technikailag csak az ES3, dosszie és PDF formátum csatolását engedi, ODT és DOC fájlt nem (azaz technikailag sem lehet csatolni, hiába fogadná el elviekben a bíróság). Ettől függetlenül ügyfélkapun közvetlenül még fel lehet tölteni más dokumentum formátumot is, ahogyan Önnek is sikerült.

Éppen emiatt az Ön által hivatkozott OBH-s tájékoztatás maga is téves, ezt haladéktalanul jelezzük is az OBH-s kapcsolattartónak, hogy távolítsák el, mert csak zavart okoz.

 

A OBH-val folytatott egyeztetés tartalma összhangban van azzal, amit a Fővárosi Ítélőtábla végzése is rögzített, miszerint a bíróság éppen azt várja el, hogy elektronikusan alá legyen írva a melléklet, amire technikailag úgy van lehetőség, ha ES3 vagy az azonos tartalmú, de más kiterjesztésű DOSSZIE fájlnevet csatolja az ÁNYK segítségével. (Persze ES3 vagy DOSSZIE aláírás nélkül is technikailag csatolható, de ilyen esetben a végkimenetel ugyanaz lesz, mint amit Ön is írt.)

 

A második kérdését illetően pedig az volt az OBH kérése, hogy mellékletenként önálló ES3 állományokat képezzünk (azaz pl. az F/1. mellékletet tartalmazó meghatalmazás egy ES3 fájl, F/2. mellékleten szereplő egyik okirati bizonyíték másik ES3 fájl), és azokat külön csatolmányként töltsük be az ÁNYK segítségével.

A részletes tájékoztató közzététele folyamatban van, remélem, hogy minél előbb elérhető lesz mindenki számára.

 

Üdvözlettel:

Homoki Péter

 

Dr. Péter Homoki

Senior Associate, ügyvéd

Ormai és Társai CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda

 

 

Összességében, ha a jogszabályi környezet és a technikai feltételek megfelelőek is, az elektronikus eljárásokban a tájékoztatás minősége kiemelten nagy szerepet kap. Hasonlóan az adóbevallások kiemelten fontos kitöltési útmutatóihoz, a Pp. elektronikus kapcsolattartására vonatkozó OBH tájékoztatásnak mindenre kiterjedőnek, pontosnak és “felhasználóbarátnak” kell lennie, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, amikor a bíróság a saját érdekkörében elkövetett hiányosságot esetleg a peres felekkel, a jogi képviselő szemszögéből az ügyfelekkel fizetteti meg.

 

Fentiek alapján meglátásom az, hogy az OBH téves tájékoztatása körében ne elutasítással éljen a T. Törvényszék, hanem valahogy hiánypótlás keretén belül próbálják meg kezelni az informatikai problémát. Ugyan erre a Pp. nem igazán ad lehetőséget, de a törvényhozó akarata nem irányulhat arra, hogy az OBH téves tájékoztatása miatt minősüljön szabálytalanul benyújtottnak egy ügyvédi beadvány.

 

Visszatérve a konkrét elutasításhoz:

 

Ha megfellebbezem a döntést, akkor az egész ügy jegelődik vagy egy évre. Ráadásul ettől még nem lesz elektronikusan aláírva a beadvány. Ha újra benyújtom a keresetet, akkor az illetéket le kell rónom, és ügyfelemtől nem is merem elkérni újra az illeték összegét, mert szégyellem magam más helyett is. Ebben az esetben azonban nekem kell viselnem a kárt? Ami jelen esetben „csak” 36.000.-Ft, de lehetne ez 150.000.-Ft is.

 

Talán kicsit elkanyarodván a konkrét esetektől, de szeretném felvetni annak szükségességét, hogy bizonyos időközönként szerencsésnek találnám az ügyvédi kar, az ügyészi kar és a bírói kar együttes ülését és formalitások nélküli megbeszélését az olyan kérdésekben, melyek az igazságszolgáltatás egészére kihathatnak. Jól működő angolszász példa a „kötelező ebédek” rendszere. Ügyvédként ugyanis hatalmas falként magasodik előttem valami megfoghatatlan félelem a bírók és ügyészek részéről, amikor egy elvi, elméleti szakmai kérdés konzultációját kezdeményezem. Az un. deviza alapú hitelek jogi kérdéseinek ügyében a Kúria nagyszerű kezdeményezése volt az előkészítés nyílttá tétele, ám az – szerintem – balul sült el. Ugyanis abban végül csak bírák, ügyvédek és ügyészek nem vettek részt, ám a „civil társadalom” megannyi része, aki jelen voltak, hozzászóltak, a törvényszéki eljárásokban nem jelenhetnek meg képviselőként sem.

 

15 éve cipelem magammal ezt a gondolatot, és azt a fájdalmat, hogy saját évfolyam-, vagy csoporttársaim sem mernek leülni velem egy kávéra, mert könnyen ránk süthetik a korrupció bélyegét. Közben sajnálatosan fordul elő az, hogy a bíróságok tanácsainak jogi álláspontja a szélrózsa összes irányába mutat. Ez senkinek nem jó.

 

Egy együttes gondolkodás nem a korrupció melegágya, hanem az egyetemi tanulmányok sokkal magasabb szinten való folytatása. Nálunk Veszprémben a kamarai vezetés szorgalmazza azt, hogy legalább január első napjaiban ügyészek, bírák, ügyvédek kollégaként koccintsanak egymással, hiszen egy és ugyanazon bibliából dolgozunk. Nem egymás ellensége vagyunk, hanem egymás nélkül létezni sem tudnánk.

 

Nagyon remélem, hogy egy felgyorsult, informatikai társadalomban van még remény az emberi szóra és a megfontolt gondolkodásra.

 

Köszönöm megtisztelő figyelmét!

 

 

Tagyon, 2013. március 7.

 

Tisztelettel:

 

 

dr. Marczingós László

 

 

 

 

 

 

 

 

Leave a Reply


négy + = 8

Legutóbbi hozzászólások
2020. július
H K S C P S V
« ápr    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
Don Marcello