Don Marcello útja végre egyszer úgy vezetett végig Franciaországon, hogy mód és lehetőség volt kisebb megállásokra, tapasztalatszerzésekre, és leginkább arra, hogy kulturális tapasztalatokat szerezzen.

 

Reims kihagyhatatlan a katedrálisa miatt, ám csábítja az embert a Champagne, a borvidék, a buborék, így azon emberek, akiknek sokkal fontosabb a jelen, azok lekanyarodnak, akik még kibírják, hogy a buborék elfér még egy ideig a palackban, azok tovább haladnak egyenesen. És talán nem is csalódnak, mert Épernay esetében sok mindent lehet mondani, csak nem azt, hogy egy tiszta, bájos, vonzó város. Él abból, amije van, de valahogy nem az igazi.

 

Reims városa sajnos vajmi keveset őrzött meg a középköri hangulatból hála a világpusztító törekvéseknek, de az UNESCO védelme alatt álló katedrális gyönyörű. Azt hiszem, a művészettörténetért rajongók számára szép kiindulópont.

A katedrális előéleteként szokásos elmondani, hogy Chlodvig, frank király 496-ban Reimsben keresztelkedett meg. Erre a keresztelkedésre egyszer még talán visszatérek, mert azért az úgy nem teljesen igaz, hogy a frankok annyira pogányok voltak, hogy élve ették a kecskét. Állítólag a katedrális helyén állt egy karoling székesegyház, ami leégett. Még szerencsére – mondhatnám – mert hiába keresem-kutatom a karoling emlékek tárgyiasult valóságát, minden van előtte, minden van utána, csak mindig véletlenül a karoling emlékek tűnnek el. Amióta a német professzor kidobta a karoling kort reneszánszával együtt a történelemből (Heribert Illig), azóta sehogy nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy igaza van. az bizonyos, hogy 1211-ben megkezdték tiszta gótikus stílusban a mai katedrális építését.

Az évszázadok során épült művet jelenleg is renoválják, restaurálják, így homlokzatán a megfeketedett falrészek furcsa kontrasztot adnak a világos homokszín kövekkel. Nem szeretnék elmerülni a műelemzésekbe, mert egyszer majd szeretnék oda eljutni, hogy különböző gótikus katedrálisokat vessek össze, de le kell szögezni, hogy a reimsi katedrális félelmetesen szimmetrikus. Láttam vonzóbb gótikus templomokat, de talán ennyire kiforrottat még sehol máshol. A részletek megkapóak, sehol túlzás, sehol elnagyoltság, ceruzával le lehetne vezetni az épületen a román stílus kihajtását a gótikába úgy, hogy a katedrális építése során nem estek át az egységet megbontó más stílusba.

 

A katedrális belseje tökéletes alaprajzot rejt, néhol nyomasztóan szűk és magas – adódóan a korai kezdetre, ám az biztos, hogy a gótikát tanítani lehet ebből.

A katedrális előtti tér két oldalán található három champagne bolt. Tulajdonképpen egyik jobb, mint a másik, és ha valaki meg kívánja lepni magát egy-egy üveg buborékkal, akkor azt itt nyugodt szívvel megteheti, mert az eladók figyelmesek, hozzáértőek, tényleg a jót ajánlják, és relatíve nem is drágák a boltok. Épernay laza 10%-ot tesz rá mindenre…

 

Reims többi látványossága kimaradt, mert robogni kellett tovább, ám láttam, élveztem a katedrálist, és ez fontos!

Leave a Reply


kettő × 8 =