GButiqueHotel9Két hasonló elvi síkon létesített hotelről szeretnék szólni, mely során az egyik váratlanul tetszett, a mások meg váratlanul nem tetszett. Mindkét stílus oly nagyon távol áll tőlem, hogy esze sem jutna ilyen „falak között” tölteni az időmet. Ez nem előítélet, hanem egyszerűen van, aki jól érzi magát, van, aki meg nem, ilyen közegben.

 

Vicenza nem szerepelt soha úti céljaim között, de a sors úgy hozta, hogy meg kellett állni a városkában, így a booking.com segítségével gyorsan lefoglaltam azt a hotelt, melynek a legmagasabb volt a pontszáma a vendégek értékelése alapján. Ugyanis tapasztalatom, hogy – főleg a tisztaság terén – a vendégek igen reálisan értékelnek.

 

GButiqueHotel8A G Boutique Hotel Vicenza belvárosának szélén áll, és mivel az egész belvárosi rész egy könnyed séta, a saját parkoló és a kulturális nevezetességek lépésnyi közelsége a legoptimálisabbá teszi a szállodát.

GButiqueHotel7Amikor beparkoltam egy fekete épület elé, mely szemmel láthatóan egy régi ház sajátos átépítése során jött létre, azon gondolkodtam, hogy egy krematórium soha nem kaphatott volna szebb homlokzatot. Belépvén a hangtalanul félresikló üvegajtón, egy furcsa világ tárult elém. Azt hittem, az Addams Family fogad majd: fekete falak, velencei csillárok, alig-fény, irányított spotok, furcsán csillogó tárgyak. De mégsem. A tulajdonosi család egyik képviselője volt a recepciós, aki őszinte udvariassággal kísért fel előbb abba a szobába, melyet nem kértünk, majd abba, melyet előre kifizettünk. Nos igen, a ravaszság terén elfelejtettem előre szólni, hogy idehaza csak az marad életben, aki figyel, és az olaszok sem arról híresek, hogy egy kis rafináltságot nem visznek bele az üzletbe.

 

GButiqueHotel4GButiqueHotel3A kis előszobában egy orbitális nagyságú tükör növeli a teret. Kell is, mivel az „előszoba”, inkább csak egy belépő, de legalábbis nem egy 16 mn alapterületű szobáról van szó.

A hotelek – praktikus szempontok alapján – minimalizálják a szobák méretét. Minél több vendéget fogadhassanak. A több csillagot kiérdemlő hotelekben a kötelező szobaméret is nagyobb, ám a belvárosi butique hotelek erre magasról tesznek. Nagy olyan szálloda Pesten, melybe a 4 csillag ellenére alig tudtam bemenni, az öltönyöm meg nem fért be a szekrénybe.

 

Ha tehát valaki ad magára, akkor inkább drágábban adja a kevesebb szobáját, de azt legalább igényesen alakítja ki.  Azaz illik egy kis belépőt létrehozni, a fürdőszobát használható, kényelmes méretűre tervezni. Az ember már hadd tegye le a bőröndjét, hadd pakoljon ki belőle, nem utolsósorban hadd tudja mondjuk kivasalni az ingeit, etc.

 

GButiqueHotel5GButiqueHotel1A hálószoba igen korrekt. Két hatalmas és pihentető ágy áll a fekete-fehér miliőben. Furcsa a fekete plafon, a geometrikus mintázatú tapéta, de valahogy mégis összhangban volt az egész. A jobb oldali képen érezhető, hogy természetes fény árasztja el a szobát, így a fekete nem lesz negatív vonás, csak érdekesség.

 

 

GButiqueHotel6A szobából egy üvegfal határolja el a fürdőszobát, mely önmagában agyrém, de jól néz ki, így beáldozták a praktikumot a hasznosság oltárán. A hotel minden sarka minőségi, igényes munkát tükröz. Ki is szaladt belőlem, hogy bárcsak idehaza is lennének ilyen mesterek, ám könnyen lehet, ezek éppen hazai mesterek, akik az orbáni munkahelyteremtés elől kényszerültek külföldre dolgozni.

 

GButiqueHotel2A mindenhol furcsa, szokatlan megoldások ellenére a hotelszoba kényelmes, nagyon tiszta, megnyugtató hatást keltett, így tökéletes szállásnak bizonyult. A szálloda földszinti része is furcsán eklektikus. De iszonyat jó érzés volt reggelizni, vagy csak elkortyolgatni a tulajdonos remek kávéját, melyre meghívott. Ugyanis harmóniában volt a hely és a vendéglátó magatartása. Én elkönyveltem a furcsa, számomra szokatlan stílust, de mindenhol éreztem a kifogástalan anyagminőséget, és a kivitelezés mérnöki pontosságát. És ez így együtt, a barátságos mondatok mellett, igazán maximális élményt nyújtott.

 

 

 

A másik hotel maga Budapest legfrissebb csodája, a Buddha Bar Hotel Budapest Klotild Palace. Budapest egyik legszebb épületébe tuszkoltak bele nagy nehézséggel egy luxusszállodának mondott hotelt, mely kapcsán az én értelmezésemben a luxus helyett inkább a divatosat kellene mondani.

 

403-xwzbc6-klotild-25A műemléki védettségű épületbe csak nagy alkuk árán lehetett beletenni azon szállodaipari követelmények egy részét, melyet a szakma megkövetelne. Ami nem fért bele az épületbe, az hiányzik is, bizony. Sajnos a Ferenciek tere átépítése miatt az érkezés eleve negatív élményekkel teli, de ezen akár túl is léphetünk. A recepciónál – szokatlanul – ülőhellyel kínálják a vendéget, mely az 5 csillagos szállodák esetében is inkább csak a magasabb szintű szobákhoz tartozik, mint a Royalban az executive besorolás külön szolgáltatásai. A gyönyörű épületben az uralkodó szín a mélyvörös, vagy inkább néha bordó és a fekete. Ahol világos színekkel találkozhatnánk, ott a tervező egyszerűen elvette a fényt, és marad minden kriptai hangulatban. Az egész szálloda olyan mélysötét, hogy az étteremben a vendég a saját ételét nem látja. Habár lenne mit megcsodálni a műelmék kialakításon, mert az tényleg gyönyörű.

 

A lakószobákhoz vezető folyosók iszonyatosak. Alig van fény, és a gyanútlan vendég a sötétvörös gipszkarton falak mentén halad, ahol a szobák ajtaja is belesimul a falba, nincsen keretezés, ajtótok. A belső udvar is kriptai hangulatú, és a Zen kerthez annyi köze van, mint nekem az agysebészethez. Műemlékvédelmi előírások miatt a régi lépcsőház eredetiben maradt, ám az eltérő stílusok bántóan ütik egymást.

 

Nekem egy executive szoba jutott, ugyanis öcsém tartott pezsgő bemutatót a bárban, és meghívott vendég lehettem. A sötét folyosóról egy ugyancsak sötét szobába léphettem be. A falakat trendi tapéta borítja, mely néha bejön a divatba, néha meg kimegy. A nappali részben van egy furcsa ülőgarnitúra, mely stílusos, de csaknem használhatatlan. A takaríthatatlan – hosszú szálú – szőnyeg az aktuális hülyeség, melyet egy hotelben alkalmazni lehet. A nappalit a hálórésztől – más hotelben látott módon – egy szekrénysor választja el, mely bútorban nincsen világítás, így a vak sötétbe kell betenni a ruhát. Jellemző, hogy a hotel alkalmazottja, aki a szokásos borravalóért felvitte a csomagjainkat, az öltönyöket be sem tudta akasztani a szekrénybe, így letette a kanapéra. Nem az ő hibája. Itt egyszerűen nem lehet udvarias.

 

800-xnm12b-klotild-suite-goldHálórész tökéletes. Remek ágy, remek párnák, nincsen benne hiba. Ha becsukom a szemem, akkor nem zavar a sötétség. A fürdőszoba azonban igazi agyrém. A hihetetlenül tágas térben bal kézre egy üvegfal mögött van a toalett. Azaz, ha azt használja valaki, akkor nem léphet be a mosdóhoz senki. Jobb kézre van egy zuhany, melyből kifelé folyik a víz, nem befelé, emellett nem lehet sehová felakasztani a törülközőt. De minden nagyon trendi.

 

4703258_127_bA szemközti fal teljes egészében tükör, de nincsen megvilágítása, így egy hölgy nem tud sminkelni. A mosdókagyló haszontalanul kicsi, a csap rosszul kezelhető, úgy ahogy van, nem néz ki sehogy sem. A bal sarokban egy hatalmas kádat találunk, úgy 2 m3-es kapacitással. semmi értelme, de nagyon mulatságos volt reggel úszni egyet benne.

 

Egyszóval van egy főszabály, melyet illene tudomásul venni. A vendég nem hülye, nem vak, és aki ezt az árfekvést megfizeti, az már járt 5 csillagos szállodában. Azaz a természetes fényt illene bejuttatni a belső terekbe, ha nincsen erre lehetőség, akkor tessék lámpákat vásárolni, mégpedig olyanokat, melyek fényt adnak. Lehet a mély színekkel operálni, avagy a fény-sötétség kontrasztjával, de nem lehet az otthonosságot elvenni. A Klotild Palota elemi hibákat vétett, és mindent feláldozott egy gondolatért. Sajnos a sötétség alig észrevehetővé teszi az egyébként briliáns építészeti megoldásokat is, mert a sötétség rátelepszik a vendég agyára.

2 Responses to “Design hotelek – (G Butique Hotel – Vicenza és Buddha Bar Hotel Klotild Palota – Budapest)”

Leave a Reply


9 − = kettő