Nem gondoltam arra, hogy valaha kertészkedéssel foglalkozzam, ám a sors mégis úgy hozta, hogy 2007 nyarán adott volt egy építkezés után visszamaradt, roppant hátrányosan kinéző, nagyobbacska “kert”, melyből őserdőt kellett volna varázsolni. Persze ez csak úgy nem megy, már amennyiben nincsen az ember zsebében néhány tízmillió forint, mert ha igen, akkor határ a csillagos ég, és még fekete párducot is lehet vásárolni, hogy egy ágon pihenjen, miközben a szomszéd házi kedvencét figyeli árgus szemekkel.

 

Mivel a devizahitelt elvitte maga a ház, így maradt az önerő a kertépítésben. Mindenki agyamentnek nézett minket, hogy augusztusban gyepesítünk, illetve fákat ültetünk, ám nagy szerencsével minden megmaradt. Az idő előre haladtával persze bátrabban húztunk bele növényekbe, kicsit növekedett a helyet nem kedvelő, kipusztuló variációk száma, ám még mindig bőven benne voltunk az elvárható százalékokban.

 

Időközben a csenevész fák messze elhagytak minket, a bokrok látványossá cseperedtek, én pedig visszavonhatatlanul beleszerettem a rózsákba. Egyfelől az emberi butaság és aljasság esetén a gyógyír a rózsák metszése, mely óv az infarktustól, másfelől a szépérzékemet hájjal kenegeti, ha úgy néznek ki a bokrok, mint most. Mellékelek is néhány képet ízelítőül:

 

A hófehér rózsa beszerzési forrása a badeni Rosengarten volt. Elméletileg 3-4 méter magasra is megnőhet, ám ehhez állványzat szükségeltetik. A két tő rózsa májusra annyira virágba borult, hogy a lecsüngő ágakat fel kellett kötni. Erőteljesen tanuljuk még a rózsák szakértelmét, és saját kárunkon tapasztaljuk meg azt, mit és hogyan kellene másképpen csinálni a jövőben. Ezt a rózsát nem igazán metszettük vissza, okosan tápanyagoztuk, és hagytuk, hadd bontakozzon ki.

 

 

A következő büszkeségünk a szaletli, mely oszlopainak tövébe vegyesen ültettünk loncokat, rózsákat és vadszőlőt. az első éve még csak reményt keltett, ám most azt kell mondanom, gyönyörű lett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mehetünk tovább néhány szintén badeni rózsával. 2008-ban vásároltuk őket, kalandos módon tuszkoltuk be a töveket a személygépkocsiba, és soha nem volt előttem olyan élményem, hogy az autón belül élvezzem a rózsakert tömény illatát. Sajnos nem igazán emlékszem, hogy melyiknek mi a neve, ám megfogadtam, hogy bemagolom az összeset:

 

Sajnos a mai zápor rendesen szétcsapott a virágok között, ám reménykedem még egy szép hétvégében, amikor kinyílnak a mostani bimbók és még egyszer páratlan virágpompába burkolózik a kert.

 

3 Responses to “Ha tavasz, akkor kert. Ha napsütés, akkor csodálatos rózsák.”

Leave a Reply for Shining


+ öt = 6